Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A kérdés már csak az, mikor előznek be a Szlovákok is.
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a román minimálbér júliustól több mint 12 százalékkal fog emelkedni, aminek bruttó értéke 3700 lej lesz. Ez már mindenféle számítás szerint megelőzi a magyar minimálbért – tette közzé a G7.
Az Eurostat adatai szerint az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenést figyeltek meg a román és a magyar fizetések közti különbségben, amely végül teljesen el is fogyott. Ennek következtében a bérek már 2023-ban magasabbak voltak Romániában, amelyek 2024-re csak tovább nőttek.
A bejelentés szerint a minimálbér nettó értéke júliustól 2079 lejről 2363 lejre nő, és az emelés 1,87 millió embert érint. A legalacsonyabb romániai bérek így idén már másodszorra emelkednek, januárban ugyanis a tavaly hatályos 3000-ről 3300 lejre változott az összegük.
A bruttó román minimálbér körülbelül 290 ezer, a nettó 185 ezer forintot ér majd az emelés után míg a magyar bruttó 266 800, a nettó pedig 177 400 forint.
A G7 szerint az árkülönbségeket kiszűrő vásárlóerő-paritáson számolva a nettó román minimálbér már januárban megelőzte a magyart. Ez a különbség az emeléssel pedig csak tovább növekszik. A szűkebb régióban a nettó magyar minimálbér csak a szlovákot előzi meg.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.