Az évben másodjára emelik Romániában a minimálbért, a magyar fizetések elmaradnak mellette

A kérdés már csak az, mikor előznek be a Szlovákok is.

Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a román minimálbér júliustól több mint 12 százalékkal fog emelkedni, aminek bruttó értéke 3700 lej lesz. Ez már mindenféle számítás szerint megelőzi a magyar minimálbért – tette közzé a G7.

Az Eurostat adatai szerint az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenést figyeltek meg a román és a magyar fizetések közti különbségben, amely végül teljesen el is fogyott. Ennek következtében a bérek már 2023-ban magasabbak voltak Romániában, amelyek 2024-re csak tovább nőttek.

A bejelentés szerint a minimálbér nettó értéke júliustól 2079 lejről 2363 lejre nő, és az emelés 1,87 millió embert érint. A legalacsonyabb romániai bérek így idén már másodszorra emelkednek, januárban ugyanis a tavaly hatályos 3000-ről 3300 lejre változott az összegük.

A bruttó román minimálbér körülbelül 290 ezer, a nettó 185 ezer forintot ér majd az emelés után míg a magyar bruttó 266 800, a nettó pedig 177 400 forint.

A G7 szerint az árkülönbségeket kiszűrő vásárlóerő-paritáson számolva a nettó román minimálbér már januárban megelőzte a magyart. Ez a különbség az emeléssel pedig csak tovább növekszik. A szűkebb régióban a nettó magyar minimálbér csak a szlovákot előzi meg.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.