A régiós országok közül Lengyelországban a legmagasabbak a fizetések, a leggyorsabb növekedést az elmúlt években pedig Romániában figyelték meg.
Most már hivatalos: a románok többet fogyasztanak és magasabb fizetést is kapnak, mint a magyarok - derült ki a Portfólió felméréséből.
Az Eurostat adatai szerint az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenést figyeltek meg a román és a magyar fizetések közti különbségben, amely végül teljesen el is fogyott. Ennek következtében a bérek már 2023-ban magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon. Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva pedig a 2023-as volt az első év, amikor Románia megelőzte hazánkat.
A lap kiemeli, hogy érdemes azt is megfigyelni, hogy milyen hatással vannak a gyerekek a bérekre. Tehát, hogy az egyes országok támogatási rendszere hogyan befolyásolja a nettó keresetet. A gyerekek után járó hazai adókedvezmény „egy ideig szignifikáns hatással bírhatott”, ami megemelte a nettó béreket. Mivel azonban ez az összeg évek óta stagnál, a fizetések emelkedése mellett a gyerekek után járó pénz elinflálódott.
A korábbi adatok szerint az elmúlt néhány évben Románia egy főre jutó GDP-je megközelítette Magyarországot, a tavalyi évben pedig el is hagyta. Emmellet a fogyasztásban is stabilabbnak látszik az előnyük.
A közzétett adatok azt is kimutatták, hogy a régió összes országában emelkednek a fizetések, azonban messze Lengyelország rendelkezik a legmagasabb számokkal. Érdekesség még, hogy Bulgária is egyre gyorsabban halad előre, így a Portfólió szerint nem lenne meglepő, ha pár éven belül a bolgár fogyasztás is feljönne a magyar szintre. Az egy főre jutó fogyasztásban jelenleg csak őket előzzük meg.
Emellett pedig mi rendelkezünk az egyik legalacsonyabb egy órára jutó teljes bérköltséggel az EU-ban. A 13 eurós órabér (adókkal és járulékokkal együtt) inkább az olyan vállalatokat vonzza az országba, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt és nem pedig a magas képzettségre vagy a hozzáadott érték megteremtésére.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
