A régiós országok közül Lengyelországban a legmagasabbak a fizetések, a leggyorsabb növekedést az elmúlt években pedig Romániában figyelték meg.
Most már hivatalos: a románok többet fogyasztanak és magasabb fizetést is kapnak, mint a magyarok - derült ki a Portfólió felméréséből.
Az Eurostat adatai szerint az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenést figyeltek meg a román és a magyar fizetések közti különbségben, amely végül teljesen el is fogyott. Ennek következtében a bérek már 2023-ban magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon. Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva pedig a 2023-as volt az első év, amikor Románia megelőzte hazánkat.
A lap kiemeli, hogy érdemes azt is megfigyelni, hogy milyen hatással vannak a gyerekek a bérekre. Tehát, hogy az egyes országok támogatási rendszere hogyan befolyásolja a nettó keresetet. A gyerekek után járó hazai adókedvezmény „egy ideig szignifikáns hatással bírhatott”, ami megemelte a nettó béreket. Mivel azonban ez az összeg évek óta stagnál, a fizetések emelkedése mellett a gyerekek után járó pénz elinflálódott.
A korábbi adatok szerint az elmúlt néhány évben Románia egy főre jutó GDP-je megközelítette Magyarországot, a tavalyi évben pedig el is hagyta. Emmellet a fogyasztásban is stabilabbnak látszik az előnyük.
A közzétett adatok azt is kimutatták, hogy a régió összes országában emelkednek a fizetések, azonban messze Lengyelország rendelkezik a legmagasabb számokkal. Érdekesség még, hogy Bulgária is egyre gyorsabban halad előre, így a Portfólió szerint nem lenne meglepő, ha pár éven belül a bolgár fogyasztás is feljönne a magyar szintre. Az egy főre jutó fogyasztásban jelenleg csak őket előzzük meg.
Emellett pedig mi rendelkezünk az egyik legalacsonyabb egy órára jutó teljes bérköltséggel az EU-ban. A 13 eurós órabér (adókkal és járulékokkal együtt) inkább az olyan vállalatokat vonzza az országba, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt és nem pedig a magas képzettségre vagy a hozzáadott érték megteremtésére.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
