Még mindig közel 5 órát tévéznek naponta a magyarok

Tévénézési időben Európában csak Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Románia előz meg minket.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzése szerint a Föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet néz tévét. Az európaiak ennél majdnem egy órával többet – átlagosan 3 óra 22 percet - töltenek a készülék előtt.

A magyarok azonban még ezen is túltesznek, ugyanis az ezredforduló óta továbbra is legalább 4 órát tévéznek egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján 2016 óta három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje. A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, de 2022-re már három alá csökkent az órák száma.

Európában 2014-re érték el az átlagos 4 órát, azonban az utóbbi években, a Covid-19 időszakától eltekintve, itt is csökkenés figyelhető meg.

A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig is az élen jártak. 2022-ben pedig a negyedik helyen volt Magyarország. Mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzött meg ebben a tekintetben bennünket. Világviszonylatban pedig a nyolcadik helyen állunk.

Európában egyedül a magyar tévénézők tartották meg a szokásaikat, mivel ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

A felmérés a tévéműsorokra is kitért. Bár sok helyen a dráma- és vígjáték-sorozatok a legnépszerűbbek, Európában a szórakoztató reality műsorokat kedvelik jobban. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató és egyéb reality műsorok

Magyarországon a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó show-műsor volt.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.