Még mindig közel 5 órát tévéznek naponta a magyarok

Tévénézési időben Európában csak Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Románia előz meg minket.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzése szerint a Föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet néz tévét. Az európaiak ennél majdnem egy órával többet – átlagosan 3 óra 22 percet - töltenek a készülék előtt.

A magyarok azonban még ezen is túltesznek, ugyanis az ezredforduló óta továbbra is legalább 4 órát tévéznek egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján 2016 óta három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje. A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, de 2022-re már három alá csökkent az órák száma.

Európában 2014-re érték el az átlagos 4 órát, azonban az utóbbi években, a Covid-19 időszakától eltekintve, itt is csökkenés figyelhető meg.

A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig is az élen jártak. 2022-ben pedig a negyedik helyen volt Magyarország. Mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzött meg ebben a tekintetben bennünket. Világviszonylatban pedig a nyolcadik helyen állunk.

Európában egyedül a magyar tévénézők tartották meg a szokásaikat, mivel ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

A felmérés a tévéműsorokra is kitért. Bár sok helyen a dráma- és vígjáték-sorozatok a legnépszerűbbek, Európában a szórakoztató reality műsorokat kedvelik jobban. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató és egyéb reality műsorok

Magyarországon a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó show-műsor volt.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.