Tévénézési időben Európában csak Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Románia előz meg minket.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzése szerint a Föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet néz tévét. Az európaiak ennél majdnem egy órával többet – átlagosan 3 óra 22 percet - töltenek a készülék előtt.
A magyarok azonban még ezen is túltesznek, ugyanis az ezredforduló óta továbbra is legalább 4 órát tévéznek egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján 2016 óta három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje. A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, de 2022-re már három alá csökkent az órák száma.
Európában 2014-re érték el az átlagos 4 órát, azonban az utóbbi években, a Covid-19 időszakától eltekintve, itt is csökkenés figyelhető meg.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig is az élen jártak. 2022-ben pedig a negyedik helyen volt Magyarország. Mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzött meg ebben a tekintetben bennünket. Világviszonylatban pedig a nyolcadik helyen állunk.
Európában egyedül a magyar tévénézők tartották meg a szokásaikat, mivel ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
A felmérés a tévéműsorokra is kitért. Bár sok helyen a dráma- és vígjáték-sorozatok a legnépszerűbbek, Európában a szórakoztató reality műsorokat kedvelik jobban. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató és egyéb reality műsorok
Magyarországon a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó show-műsor volt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
