Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A mérnöki, a programozói és az orvosi munka is a legnépszerűbbek között van a megkérdezett egyetemisták körében.
A felsőoktatási tanulmányok befejezését követően az egyetemisták 49 százaléka multinacionális vállalatnál, 44 százaléka pedig hazai nagyvállalatnál látja a szakmai előmenetelét – derült ki Siemens Zrt. és az UNIside felsőoktatási portál legújabb online kérdőíves kutatásából, amelyben pályaképről és jövőbeni karriertervekről kérdezték meg a STEM, azaz a tudományos-technológiai képzésben résztvevő egyetemistákat.
A felmérésben több mint kétszáz alapképzésben résztvevő informatikai (28%), műszaki (42%) valamint természettudományi (30%) területen tanuló hallgató vett részt. A kitöltők többsége (55%) budapesti oktatási intézményben, több mint negyedük megyeszékhelyen (28%), közel ötödük (17%) pedig más városban tanul.
Milyen munkát választanának?
A kérdőívben megkérdezettek között a mérnök, a programozó és az orvos szakmák voltak a legnépszerűbbek. A műszaki területen tanulók körében leginkább a mérnöki és menedzseri-tervezői pályák tűnnek a legreálisabb foglalkozásoknak. Ebbe beletartozik: a villamosmérnök, gépészmérnök, építészmérnök és a tervezőmérnök munkakör. Az informatikai terület hallgatói pedig programozói, szoftverfejlesztői állásokra készülnek, de vannak, akik az adat, az AI és a szakmához kapcsolódó üzleti foglalkozásokat választanák.
A természettudományok hallgatói az orvosi és a gyógyszeripari foglalkozásokat (gyógyszerész, gyógyszerkutató) jelölték meg, mint legvalószínűbb elhelyezkedési területeket. Ugyanakkor többen olyan munkát választanának, ami a szakmájukhoz nem feltétlenül kötődik a legszorosabban, ilyen például a marketing.
Hol dolgoznának a legszívesebben?
A kitöltők közel fele (49%) külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatnál helyezkedne el, ezenkívül sokan mennének hazai nagyvállalatokhoz (44%), vagy hazai kis- és középvállalkozásokhoz is (39%) dolgozni. Továbbá a hallgatók negyede (24%) nyitott lenne önálló vállalkozást indítani, és a válaszadók csupán 4 százalékának nem számít a jelentkezésnél, hogy for-profit vagy non-profit a munkaadó.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.