A mérnöki, a programozói és az orvosi munka is a legnépszerűbbek között van a megkérdezett egyetemisták körében.
A felsőoktatási tanulmányok befejezését követően az egyetemisták 49 százaléka multinacionális vállalatnál, 44 százaléka pedig hazai nagyvállalatnál látja a szakmai előmenetelét – derült ki Siemens Zrt. és az UNIside felsőoktatási portál legújabb online kérdőíves kutatásából, amelyben pályaképről és jövőbeni karriertervekről kérdezték meg a STEM, azaz a tudományos-technológiai képzésben résztvevő egyetemistákat.
A felmérésben több mint kétszáz alapképzésben résztvevő informatikai (28%), műszaki (42%) valamint természettudományi (30%) területen tanuló hallgató vett részt. A kitöltők többsége (55%) budapesti oktatási intézményben, több mint negyedük megyeszékhelyen (28%), közel ötödük (17%) pedig más városban tanul.
Milyen munkát választanának?
A kérdőívben megkérdezettek között a mérnök, a programozó és az orvos szakmák voltak a legnépszerűbbek. A műszaki területen tanulók körében leginkább a mérnöki és menedzseri-tervezői pályák tűnnek a legreálisabb foglalkozásoknak. Ebbe beletartozik: a villamosmérnök, gépészmérnök, építészmérnök és a tervezőmérnök munkakör. Az informatikai terület hallgatói pedig programozói, szoftverfejlesztői állásokra készülnek, de vannak, akik az adat, az AI és a szakmához kapcsolódó üzleti foglalkozásokat választanák.
A természettudományok hallgatói az orvosi és a gyógyszeripari foglalkozásokat (gyógyszerész, gyógyszerkutató) jelölték meg, mint legvalószínűbb elhelyezkedési területeket. Ugyanakkor többen olyan munkát választanának, ami a szakmájukhoz nem feltétlenül kötődik a legszorosabban, ilyen például a marketing.
Hol dolgoznának a legszívesebben?
A kitöltők közel fele (49%) külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatnál helyezkedne el, ezenkívül sokan mennének hazai nagyvállalatokhoz (44%), vagy hazai kis- és középvállalkozásokhoz is (39%) dolgozni. Továbbá a hallgatók negyede (24%) nyitott lenne önálló vállalkozást indítani, és a válaszadók csupán 4 százalékának nem számít a jelentkezésnél, hogy for-profit vagy non-profit a munkaadó.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
