Lassult, de még mindig 8 százalékos a "gyerekinfláció" egy friss felmérés szerint.
Bár tavalyhoz képest lassult, éves szinten még mindig 8 százalékos a "gyerekinfláció". Ennyivel emelkedett ugyanis a gyerekek fogyasztási szokásai alapján összeállított termékkosár ára ‒ közölte a K&H.
A bank lapunknak küldött közleménye szerint a Központi Statisztikai Hivatal márciusi éves inflációs mutatója 3,6 százalékos növekedést mutatott a februári és januári 3,8 és 3,7 százalékos emelkedés után. A múlt év elején viszont sokkal gyorsabban emelkedtek az árak: 2023 januárjában, februárjában és márciusában is 25 százalék felett volt az előző év azonos időszakára visszatekintő mutató. Az infláció tehát tavalyhoz képest lassult, és ezt igazolja a K&H által rendszeresen elvégzett felmérés is, melynek során arra kíváncsiak, hogyan változnak a legfiatalabbak körében népszerű és az általuk használt termékek árai.
A gyerekek fogyasztási kosarába került többek között kakaós csiga, gyümölcsjoghurt, hamburger, literes narancslé, hátizsák és szemüvegkeret is, ami a pénzintézet szerint összesítve 40 435 ezer forintba került 2024 márciusában, szemben az egy évvel korábbi 37 432 forinttal. Ez egy év alatt 8 százalékos áremelkedést jelent.
Legnagyobb mértékben a hamburger ára nőtt 15 százalékkal 1650 forintra. Ezt követte a narancslé 13 százalékos drágulással 871 forintos áron, majd a hátizsák, ami 9 százalékkal 11 640 forintra drágult.
Bizonyos termékeknek ugyanakkor csökkent az ára. 4 százalékkal olcsóbb lett például a kakaós csiga, ami 248 forintba kerül. A gyümölcsjoghurt pedig 206 forint, 8 százalékkal olcsóbb tehát, mint tavaly ilyenkor.
"A százalékos emelkedés mellett az infláció alakulása látható abból is, hogy míg 3000 forintból már nem lehet két hamburgert venni, miközben ebbe a keretbe 2023 márciusában belefért volna még két szendvics, arról nem is beszélve, hogy 2022 márciusában akár három hamburger is kijött volna ugyanennyi pénzből" - jegyzik meg a közleményben.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
