Ezekben az európai városokban a legjobb élni

A 20 legjobb európai város között sem szerepel Budapest.

Az elmúlt években egyre csábítóbb lett az amerikaiak számára, hogy Európába költözzenek. Csak a tavalyi évben több mint 75 ezer amerikai állampolgár döntött amellett, hogy egy európai városban éljen tovább – írta meg a Pénzcentrum a Global Citizen Solutions októberi cikke kapcsán.

Hollandiában az elmúlt öt évben 15 500 főről 24 ezerre nőtt az ott élő amerikai állampolgárok száma. Emellett Spanyolországban, az Európai Unió statisztikái szerint ugyanebben az időszakban, 13 százalékkal nőtt az USA-ból odaköltözöttek száma.

A jelenség hátterében az áll, hogy a megélhetési költségek jóval alacsonyabbak lehetnek egyes európai városokban, mint Amerikában, és nem mellesleg szinte mindenhol beszélik az angol nyelvet, amivel könnyen munkát is tudnak találni.

A lap ezért megnézte, hogy európa mely helyein lehet a legjobban élni.

A legjobb európai városok listája a következő:

  1. Lisszabon
  2. Bécs
  3. Madrid
  4. Zürich
  5. Helsinki
  6. Koppenhága
  7. München
  8. Tallin
  9. Dublin
  10. Milánó
  11. Amszterdam
  12. Liverpool
  13. Marseille
  14. Edinburgh
  15. Prága
  16. Athén
  17. Vilnius
  18. Oslo
  19. Bern
  20. Valencia

Budapest ugyan nem került fel a listára, de a KSH friss népszámlálási adataiból az kiderült, hogy összesen 1538 amerikai állampolgár él jelenleg  a magyar fővárosban.

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István