Ezekben az európai városokban a legjobb élni

A 20 legjobb európai város között sem szerepel Budapest.

Az elmúlt években egyre csábítóbb lett az amerikaiak számára, hogy Európába költözzenek. Csak a tavalyi évben több mint 75 ezer amerikai állampolgár döntött amellett, hogy egy európai városban éljen tovább – írta meg a Pénzcentrum a Global Citizen Solutions októberi cikke kapcsán.

Hollandiában az elmúlt öt évben 15 500 főről 24 ezerre nőtt az ott élő amerikai állampolgárok száma. Emellett Spanyolországban, az Európai Unió statisztikái szerint ugyanebben az időszakban, 13 százalékkal nőtt az USA-ból odaköltözöttek száma.

A jelenség hátterében az áll, hogy a megélhetési költségek jóval alacsonyabbak lehetnek egyes európai városokban, mint Amerikában, és nem mellesleg szinte mindenhol beszélik az angol nyelvet, amivel könnyen munkát is tudnak találni.

A lap ezért megnézte, hogy európa mely helyein lehet a legjobban élni.

A legjobb európai városok listája a következő:

  1. Lisszabon
  2. Bécs
  3. Madrid
  4. Zürich
  5. Helsinki
  6. Koppenhága
  7. München
  8. Tallin
  9. Dublin
  10. Milánó
  11. Amszterdam
  12. Liverpool
  13. Marseille
  14. Edinburgh
  15. Prága
  16. Athén
  17. Vilnius
  18. Oslo
  19. Bern
  20. Valencia

Budapest ugyan nem került fel a listára, de a KSH friss népszámlálási adataiból az kiderült, hogy összesen 1538 amerikai állampolgár él jelenleg  a magyar fővárosban.

 

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde