Ezekben az európai városokban a legjobb élni

A 20 legjobb európai város között sem szerepel Budapest.

Az elmúlt években egyre csábítóbb lett az amerikaiak számára, hogy Európába költözzenek. Csak a tavalyi évben több mint 75 ezer amerikai állampolgár döntött amellett, hogy egy európai városban éljen tovább – írta meg a Pénzcentrum a Global Citizen Solutions októberi cikke kapcsán.

Hollandiában az elmúlt öt évben 15 500 főről 24 ezerre nőtt az ott élő amerikai állampolgárok száma. Emellett Spanyolországban, az Európai Unió statisztikái szerint ugyanebben az időszakban, 13 százalékkal nőtt az USA-ból odaköltözöttek száma.

A jelenség hátterében az áll, hogy a megélhetési költségek jóval alacsonyabbak lehetnek egyes európai városokban, mint Amerikában, és nem mellesleg szinte mindenhol beszélik az angol nyelvet, amivel könnyen munkát is tudnak találni.

A lap ezért megnézte, hogy európa mely helyein lehet a legjobban élni.

A legjobb európai városok listája a következő:

  1. Lisszabon
  2. Bécs
  3. Madrid
  4. Zürich
  5. Helsinki
  6. Koppenhága
  7. München
  8. Tallin
  9. Dublin
  10. Milánó
  11. Amszterdam
  12. Liverpool
  13. Marseille
  14. Edinburgh
  15. Prága
  16. Athén
  17. Vilnius
  18. Oslo
  19. Bern
  20. Valencia

Budapest ugyan nem került fel a listára, de a KSH friss népszámlálási adataiból az kiderült, hogy összesen 1538 amerikai állampolgár él jelenleg  a magyar fővárosban.

 

 

 

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.