A fiatalok 57 százaléka tíz év múlva biztosan, vagy inkább külföldön szeretne dolgozni. Mindösszesen csak 6 százalékuk gondolja azt, hogy Magyarországon marad - derült ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív felmérésből.
A kutatásban 800 16 és 24 év közöttieket kérdeztek meg arról, hogyan látják a jövőjüket, milyen problémák foglalkoztatják őket leginkább - írja a Népszava.
Az eredményekből kiderült, hogy megkérdezettek nagyjából fele (48 százaléka) kevésvé jól, vagy kimondottan rosszul érzi magát. Ezek után nem meglepő, hogy 57 százalékuk 10 év múlva inkább külföldön képzeli el a jövőjét. A fiatalok csupán 6 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan itthon marad. A kutatást végző Impetus Research vezetője, Kozák Ákos társadalomkutató hangsúlyozta: bár az adatok döbbenetesek, de nem azt jelentik, hogy ennyien ténylegesen is el fogják hagyni az országot, inkább csak egyfajta hangulatot jelez.
Ráadásul a megkérdezettek 68 százaléka inkább rossznak, mint jónak látja az ország jelenlegi helyzetét, 36 százalékuk pedig a jövőben is romlásra számít. Csupán minden harmadik válaszoló vár a jövőben javulást.
A fiatalokat sokkal jobban aggasztják a saját egzisztenciális problémáik (például az anyagi helyzetük, a lakáshoz jutási nehéségek, munkalehetőségek), mint azok a globális problémák (például háború, klímaváltozás), amelyekre nincsen közvetlen hatásuk.
Hasonló eredményekre jutott nemrég a K&H Ifjúsági Index harmadik negyedéves eredménye is. Bár ott csak a már dolgozó fiatalok kicsivel több mint 30 százaléka több-kevesebb elszántsággal fontolgatja, hogy külföldön vállalna munkát. Viszont ez a felmérés a vizsgálta a fiatalok nyelvtudását is, ami a külföldi munkavállalást megkönnyíti. A megkérdezett 19-29 éves fiatalok 77 százaléka a saját állítása szerint beszél valamilyen idegen nyelven. Ez az arány a 19 és 25 éves közöttieknél pedig még magasabb, 84 százalékos. Az idegen nyelven beszélők aránya Budapesten a legnagyobb: 80 százalékos, ehhez képest a kisvárosban élő fiatalok 67 százaléka tud megszólalni valamilyen másik nyelven.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
