A fiatalok 57 százaléka tíz év múlva biztosan, vagy inkább külföldön szeretne dolgozni. Mindösszesen csak 6 százalékuk gondolja azt, hogy Magyarországon marad - derült ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív felmérésből.
A kutatásban 800 16 és 24 év közöttieket kérdeztek meg arról, hogyan látják a jövőjüket, milyen problémák foglalkoztatják őket leginkább - írja a Népszava.
Az eredményekből kiderült, hogy megkérdezettek nagyjából fele (48 százaléka) kevésvé jól, vagy kimondottan rosszul érzi magát. Ezek után nem meglepő, hogy 57 százalékuk 10 év múlva inkább külföldön képzeli el a jövőjét. A fiatalok csupán 6 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan itthon marad. A kutatást végző Impetus Research vezetője, Kozák Ákos társadalomkutató hangsúlyozta: bár az adatok döbbenetesek, de nem azt jelentik, hogy ennyien ténylegesen is el fogják hagyni az országot, inkább csak egyfajta hangulatot jelez.
Ráadásul a megkérdezettek 68 százaléka inkább rossznak, mint jónak látja az ország jelenlegi helyzetét, 36 százalékuk pedig a jövőben is romlásra számít. Csupán minden harmadik válaszoló vár a jövőben javulást.
A fiatalokat sokkal jobban aggasztják a saját egzisztenciális problémáik (például az anyagi helyzetük, a lakáshoz jutási nehéségek, munkalehetőségek), mint azok a globális problémák (például háború, klímaváltozás), amelyekre nincsen közvetlen hatásuk.
Hasonló eredményekre jutott nemrég a K&H Ifjúsági Index harmadik negyedéves eredménye is. Bár ott csak a már dolgozó fiatalok kicsivel több mint 30 százaléka több-kevesebb elszántsággal fontolgatja, hogy külföldön vállalna munkát. Viszont ez a felmérés a vizsgálta a fiatalok nyelvtudását is, ami a külföldi munkavállalást megkönnyíti. A megkérdezett 19-29 éves fiatalok 77 százaléka a saját állítása szerint beszél valamilyen idegen nyelven. Ez az arány a 19 és 25 éves közöttieknél pedig még magasabb, 84 százalékos. Az idegen nyelven beszélők aránya Budapesten a legnagyobb: 80 százalékos, ehhez képest a kisvárosban élő fiatalok 67 százaléka tud megszólalni valamilyen másik nyelven.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
