A legmagasabb pályakezdő fizetésre a matematika szakon diplomázottak számíthatnak, ennek összege bruttó 460 ezer forint volt 2022-ben.
A 2019/20-as félévben 1018 fő végzett valamilyen természettudományos egyetemi alapképzésen, matematika, földrajz, földtudományi, fizika, kémia, biológia vagy környezettan szakon - derül ki a diplomás pályakövetés legfrissebb adataiból.
A legtöbb diplomás, összesen 472 fő az Eötvös Loránd Tudományegyetemről került ki, 227-en a Szegedi Tudományegyetemen, 162-en pedig a Debreceni Egyetemen szerezték meg az alapszakos oklevelüket.
A legmagasabb bruttó átlagkeresetet pályakezdőként a matematika alapszakon végzett hallgatók vihetik haza, nekik az átlagfizetésük 2022-ben bruttó 460 ezer forint volt. Munkát körülbelül 2,2 hónappal a diplomájuk megszerzése után találtak, 74 százalékuk a versenyszférában helyezkedett el, 22 százalék pedig a közszférában közigazgatás, védelem, információ-technológiai szolgáltatás vagy pénzügyi közvetítés és tudományos kutatási területen. Későbbi tanulmányokat az alapszakon végzettek több mint 62 százaléka folytatott.
A második legjobban fizető diploma a természettudományok területén a fizika bruttó 401 ezer forintos átlagjövedelemmel. Azok a hallgatók, akik ezen a szakon szerezték meg a diplomájukat közel 3 hónap alatt találtak munkát, 81 százalékuk a versenyszférában, 12,50 százalékuk nonprofit területen. Arról, hogy a fizika szakos diplomások pontosan milyen munkakörökben helyezkedtek el nincsenek adatok, a DPR szerint "magasan képzett ügyintézői pozíciókban" információ-technológiai szolgáltatás területen. Későbbi tanulmányokat a 2020-ban végzettek több mint 68 százaléka folytatott.
A lista harmadik helyén a kémia áll bruttó 394 ezer forintos átlagjövedelemmel. A végzettek valamivel több, mint 2,2 hónap alatt találtak munkát, a legtöbben vegyésztechnikus vagy vegyészmérnöki területen a gyógyszergyártásban vagy humán-egészségügyi ellátásban, 92 százalékuk a versenyszférában. Későbbi tanulmányokat körülbelül az alapdiplomások háromnegyede, 74,66 százaléka folytatott.
Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy más képzési területeken milyen pályakezdő fizetésre számíthattok, a bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket itt, a társadalomtudományi képzéseket pedig ebben a cikkünkben találjátok meg. Ha az orvosi- és egészségtudományi szakok iránt érdeklődtök, ezekről itt találtok információt, a pedagógusképzésekről itt, a művészeti képzésekről pedig ide kattintva.
Arról, hogy jogászként mire számíthattok, itt olvashattok, a sporttudományi képzésekről pedig az alábbi cikkünkben:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
