Ilyen pályakezdő bérekre számíthattok, ha matematika, fizika vagy kémia szakon diplomáztok

A legmagasabb pályakezdő fizetésre a matematika szakon diplomázottak számíthatnak, ennek összege bruttó 460 ezer forint volt 2022-ben.

  • Székács Linda

A 2019/20-as félévben 1018 fő végzett valamilyen természettudományos egyetemi alapképzésen, matematika, földrajz, földtudományi, fizika, kémia, biológia vagy környezettan szakon - derül ki a diplomás pályakövetés legfrissebb adataiból.

A legtöbb diplomás, összesen 472 fő az Eötvös Loránd Tudományegyetemről került ki, 227-en a Szegedi Tudományegyetemen, 162-en pedig a Debreceni Egyetemen szerezték meg az alapszakos oklevelüket.

A legmagasabb bruttó átlagkeresetet pályakezdőként a matematika alapszakon végzett hallgatók vihetik haza, nekik az átlagfizetésük 2022-ben bruttó 460 ezer forint volt. Munkát körülbelül 2,2 hónappal a diplomájuk megszerzése után találtak, 74 százalékuk a versenyszférában helyezkedett el, 22 százalék pedig a közszférában közigazgatás, védelem, információ-technológiai szolgáltatás vagy pénzügyi közvetítés és tudományos kutatási területen. Későbbi tanulmányokat az alapszakon végzettek több mint 62 százaléka folytatott.

A második legjobban fizető diploma a természettudományok területén a fizika bruttó 401 ezer forintos átlagjövedelemmel. Azok a hallgatók, akik ezen a szakon szerezték meg a diplomájukat közel 3 hónap alatt találtak munkát, 81 százalékuk a versenyszférában, 12,50 százalékuk nonprofit területen. Arról, hogy a fizika szakos diplomások pontosan milyen munkakörökben helyezkedtek el nincsenek adatok, a DPR szerint "magasan képzett ügyintézői pozíciókban" információ-technológiai szolgáltatás területen. Későbbi tanulmányokat a 2020-ban végzettek több mint 68 százaléka folytatott.

A lista harmadik helyén a kémia áll bruttó 394 ezer forintos átlagjövedelemmel. A végzettek valamivel több, mint 2,2 hónap alatt találtak munkát, a legtöbben vegyésztechnikus vagy vegyészmérnöki területen a gyógyszergyártásban vagy humán-egészségügyi ellátásban, 92 százalékuk a versenyszférában. Későbbi tanulmányokat körülbelül az alapdiplomások háromnegyede, 74,66 százaléka folytatott.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy más képzési területeken milyen pályakezdő fizetésre számíthattok, a bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket itt, a társadalomtudományi képzéseket pedig ebben a cikkünkben találjátok meg. Ha az orvosi- és egészségtudományi szakok iránt érdeklődtök, ezekről itt találtok információt, a pedagógusképzésekről itt, a művészeti képzésekről pedig ide kattintva.

Arról, hogy jogászként mire számíthattok, itt olvashattok, a sporttudományi képzésekről pedig az alábbi cikkünkben:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.