Évek óta a műszaki területeken diplomát szerző egyetemisták számíthatnak az egyik legmagasabb bruttó átlagfizetésre már rögtön azt követően, hogy megszerzik az alapszakos diplomájukat. Nem mindegy viszont, hogy ki milyen szakon végez, bizonyos képzések között ugyanis akár bruttó 200 ezer forintos bérkülönbség is lehet.
A dipomás pályakövetés legfrissebb adatai alapján a legjobban fizető műszaki alapszakma a villamosmérnök, akiknek a bruttó átlagjövedelme 538 ezer forint. A frissen végzett villamosmérnökök általában kicsivel több, mint egy hónap alatt találják meg az első munkahelyüket, több mint 95 százalékuk diplomás munkát végez, a legtöbben pedig elektronikai mérnöki területen, energetikai mérnökként, vagy szoftverfejlesztési területen helyezkednek el.
Az alapszakot a 2019/2020-ban végzettek száma alapján a legtöbben az Óbudai Egyetemen végzik el. Második helyen a Budapesti Műszaki Egyetem áll, majd a Széchenyi István Egyetem. Az alapszakot végzettek 44 százaléka továbbtanul, amit leggyakrabban a Budapesti Műszaki Egyetem mesterképzésén végeznek el.
A második legjobban kereső műszaki terület a közlekedésmérnöki. A friss diplomások bruttó átlagfizetése ezzel a diplomával 512 869 forint, az első munkavégzésig eltelt hónapok száma pedig ezen a képzési területen közel 3 hónap, viszont a végzettek 90 százaléka diplomás munkát végez, gépészmérnöki, vagy egyéb mérnöki pozícióban dolgozik. A diplomájukat a legtöbben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzik meg, a második legnépszerűbb egyetem a győri Széchenyi István Egyetem, majd a Nyíregyházi Egyetem. Az alapszakon végzettek 42,11 százaléka folytatja a tanulmányait mesterképzésen.
A toplista harmadik helyén pedig a járműmérnökök állnak bruttó 509 ezer forintos átlagjövedelemmel. Ők jellemzően kicsivel több, mint két hónap alatt találják meg az első munkahelyüket. 90 százalékuk diplomás munkát végez, gépészmérnökként vagy egyéb mérnöki területen helyezkedik el. A legtöbb járműmérnök a 2019/20-as tanévben a győri egyetemről került ki, de sokan végeztek a Budapesti Műszaki Egyetemen és a kecskeméti Neumann János Egyetemen is. Az alapszakon végzettek közel fele mesterszakon folytatja a tanulmányait, a leggyakrabban választott intézmény ebben az esetben a Miskolci Egyetem.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
