Bruttó 538 ezer forintot is kereshetnek, akik műszaki területen szereznek alapszakos diplomát

Évek óta a műszaki területeken diplomát szerző egyetemisták számíthatnak az egyik legmagasabb bruttó átlagfizetésre már rögtön azt követően, hogy megszerzik az alapszakos diplomájukat. Nem mindegy viszont, hogy ki milyen szakon végez, bizonyos képzések között ugyanis akár bruttó 200 ezer forintos bérkülönbség is lehet.

  • Székács Linda

A dipomás pályakövetés legfrissebb adatai alapján a legjobban fizető műszaki alapszakma a villamosmérnök, akiknek a bruttó átlagjövedelme 538 ezer forint. A frissen végzett villamosmérnökök általában kicsivel több, mint egy hónap alatt találják meg az első munkahelyüket, több mint 95 százalékuk diplomás munkát végez, a legtöbben pedig elektronikai mérnöki területen, energetikai mérnökként, vagy szoftverfejlesztési területen helyezkednek el.

Az alapszakot a 2019/2020-ban végzettek száma alapján a legtöbben az Óbudai Egyetemen végzik el. Második helyen a Budapesti Műszaki Egyetem áll, majd a Széchenyi István Egyetem. Az alapszakot végzettek 44 százaléka továbbtanul, amit leggyakrabban a Budapesti Műszaki Egyetem mesterképzésén végeznek el.

A második legjobban kereső műszaki terület a közlekedésmérnöki. A friss diplomások bruttó átlagfizetése ezzel a diplomával 512 869 forint, az első munkavégzésig eltelt hónapok száma pedig ezen a képzési területen közel 3 hónap, viszont a végzettek 90 százaléka diplomás munkát végez, gépészmérnöki, vagy egyéb mérnöki pozícióban dolgozik. A diplomájukat a legtöbben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzik meg, a második legnépszerűbb egyetem a győri Széchenyi István Egyetem, majd a Nyíregyházi Egyetem. Az alapszakon végzettek 42,11 százaléka folytatja a tanulmányait mesterképzésen.

A toplista harmadik helyén pedig a járműmérnökök állnak bruttó 509 ezer forintos átlagjövedelemmel. Ők jellemzően kicsivel több, mint két hónap alatt találják meg az első munkahelyüket. 90 százalékuk diplomás munkát végez, gépészmérnökként vagy egyéb mérnöki területen helyezkedik el. A legtöbb járműmérnök a 2019/20-as tanévben a győri egyetemről került ki, de sokan végeztek a Budapesti Műszaki Egyetemen és a kecskeméti Neumann János Egyetemen is. Az alapszakon végzettek közel fele mesterszakon folytatja a tanulmányait, a leggyakrabban választott intézmény ebben az esetben a Miskolci Egyetem.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.