Ezek voltak a legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi képzések 2022-ben

Meglepő, de a fogorvosok nem kerültek be a top 3-ba .

  • Székács Linda

Bruttó 777 790 forint - a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai szerint ennyi volt az átlagjövedelmük azoknak az általános orvosoknak, akik a 2019/2020-as tanévben szereztek diplomát, ezzel az összeggel pedig ők a legjobban fizetett orvosi- és egészségtudományi területen végzettek.

Az adatok szerint azok, akik elvégzik a 12 féléves osztatlan szakot körülbelül egy hónap alatt helyezkednek el, ráadásul szinte mindannyian (95,61%) általános orvosként: 58 százalékuk a közszférában, 35 százalékuk pedig nonprofit  területen.

A legtöbb orvostanhallgató ebben a tanévben a Debreceni Egyetemen végzett, ezt követi a Szegedi Tudományegyetem, majd a Pécsi Tudományegyetem.

A bérek tekintetében az orvosokat a gyógyszerészek követik bruttó 556 921 forintos átlagjövedelemmel, akik zömében a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudoményegyetemen szerezték meg a képesítésüket. Munkát körülbelül 2 hónap alatt találtak, a legtöbben pedig nem meglepő módon gyógyszerészként vagy szakgyógyszerészként helyezkedtek el, szinte mindannyian (85%) a közszférában.

A harmadik legjobban fizetett orvosi- és egészségtudományi terület az orvosi diagnosztikai analitikus bruttó 461 988 forintos átlagfizetéssel. A végzettek 100 százaléka diplomás munkakörben helyezkedik el körülbelül 2 hónap alatt, a legtöbben orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelőjeként, orvosi laboratóriumi asszisztensként vagy általános egészségügyi asszisztensként. A végzettek számában ezen a szakon is a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezet, a harmadik helyet pedig a Miskolci Egyetem szerezte meg.

bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket itt, a társadalomtudományi képzéseket pedig ebben a cikkünkben:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.