Ezek voltak a legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi képzések 2022-ben

Meglepő, de a fogorvosok nem kerültek be a top 3-ba .

  • Székács Linda

Bruttó 777 790 forint - a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai szerint ennyi volt az átlagjövedelmük azoknak az általános orvosoknak, akik a 2019/2020-as tanévben szereztek diplomát, ezzel az összeggel pedig ők a legjobban fizetett orvosi- és egészségtudományi területen végzettek.

Az adatok szerint azok, akik elvégzik a 12 féléves osztatlan szakot körülbelül egy hónap alatt helyezkednek el, ráadásul szinte mindannyian (95,61%) általános orvosként: 58 százalékuk a közszférában, 35 százalékuk pedig nonprofit  területen.

A legtöbb orvostanhallgató ebben a tanévben a Debreceni Egyetemen végzett, ezt követi a Szegedi Tudományegyetem, majd a Pécsi Tudományegyetem.

A bérek tekintetében az orvosokat a gyógyszerészek követik bruttó 556 921 forintos átlagjövedelemmel, akik zömében a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudoményegyetemen szerezték meg a képesítésüket. Munkát körülbelül 2 hónap alatt találtak, a legtöbben pedig nem meglepő módon gyógyszerészként vagy szakgyógyszerészként helyezkedtek el, szinte mindannyian (85%) a közszférában.

A harmadik legjobban fizetett orvosi- és egészségtudományi terület az orvosi diagnosztikai analitikus bruttó 461 988 forintos átlagfizetéssel. A végzettek 100 százaléka diplomás munkakörben helyezkedik el körülbelül 2 hónap alatt, a legtöbben orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelőjeként, orvosi laboratóriumi asszisztensként vagy általános egészségügyi asszisztensként. A végzettek számában ezen a szakon is a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezet, a harmadik helyet pedig a Miskolci Egyetem szerezte meg.

bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket itt, a társadalomtudományi képzéseket pedig ebben a cikkünkben:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.