A hiedelemmel ellentétben a legtöbben sajnos nem visznek haza több millió forintos fizetéseket.
Több mint 16 ezren jelentkeztek valamilyen társadalomtudományi képzésre a 2023-as általános felvételiben, közülük viszont csak 6843 hallgató került is be valamelyik egyetem társadalomtudományi szakára.
A Dipomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai szerint a legjobban fizető társadalomtudományi diploma 2022-ben a nemzetközi tanulmányok volt bruttó 393 ezer forintos átlagjövedelemmel. Ezzel a diplomával a 2019/20-as tanévben végzettek közel három hónap alatt találták meg az első munkahelyüket, ahol jellemzően valamilyen ügyinézői, irodai adminisztrátori vagy kereskedelmi ügyintézőként helyezkedtek el, több mint 83 százalékuk a versenyszférában.
Az adatok szerint ezen a szakon 2020-ban 374 egyetemista végzett. A legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetemen, de népszerű intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem is. A végzettek több mint fele a továbbtanulás mellett döntött, közülük a legtöbben (68 százalék) a győri Széchenyi István Egyetemet választották.
Az adatok alapján a második legjobban fizető táradalomtudományi alapszakos diploma 2022-ben a politikatudományok volt bruttó 361 ezer forintos átlagjövedelemmel, akik a végzést követően jellemzően 2,5 hónap alatt helyezkedtek el az első munkahelyükön, többnyire valamilyen ügyintézői, pénzintézeti ügyintézői és általános irodai adminisztrátori pozíciókban, 67 százalékuk diplomás munkakörben.
197 végzett hallgató közül a legtöbben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről kerültek ki, ezt követi az ELTE, majd a Corvinus Egyetem. Későbbi tanulmányokat a diplomások 62 százaléka folytatott, közülük a legtöbben az ELTE-re, a Corvinusra és a Debreceni Egyetemre mentek.
Bruttó 338 ezer forintos átlagjövedelemmel a harmadik legjobban fizető társadalomtudományi alapdiploma a kommunikáció- és médiatudomány lett, akik körülbelül 2 hónap alatt találtak munkát, és a legtöbben újságíróként, rádióműsor-, televízóműsor-szerkesztőként, marketing-és PR- ügyintézőként , illetve irodai adminisztrátorként helyezkedtek el, 67 százalékuk diplomát igénylő munkakörben.
386 végzett közül a legtöbb diplomás hallgató a Budapesti Corvinus Egyetemről, a Budapesti Metropolitan Egyetemről és az Eötvös Loránd Tudományegyetemről került ki. Későbbi tanulmányokat csak 38 százalékuk folytatott, jellemzően a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Corvinuson.
A bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket pedig itt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
