Bár a kezdőfizetés sem mindegy, de utánajártunk, hogy néhány évnyi munka után, melyik diploma esetében emelkedtek a legnagyobbat a fizetések.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrisebb, 2022-es adatai szerint a legmagasabb alapszakos diplomás fizetés az alábbi öt területen volt:
A legtöbbet az alapszakos informatika diploma érte, hiszen a bruttó havi fizetés 536794 forint volt a 2019/2020-ban végzettek körében. A képzeletbeli dobogó második fokára a műszaki területen szerzett diplomák kerültek, míg a harmadik legtöbbet az államtudományi alapszakos diplomával lehetett keresni. Azonban az is fontos, hogy a fizetések a munkában eltöltött évek során milyen ütemben növekednek.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2022-es elemzésében a fizetések 2021 decemberi állapotot tükrözik. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint valamennyi vizsgált végzett évfolyam adatai ebből a hónapból származnak. A DPR adatai is alátámasztják, minél régebb óta van valaki a munkaerőpiacon, annál többet keres diplomásként.
Ez alapján megnéztük, hogy a legjobban kereső öt szakterületen melyik diploma esetében milyen mértékben emelkedtek átlagosan a fizetések.
| képzési terület | Havi átlagos bruttó bér (2019/2020) | Havi átlagos bruttó bér (2013/2014) | Bruttó fizetés átlagos emelkedése | Fizetés emelkedése |
| államtudományok | 466354 Ft | 543095 Ft | 76741 Ft | 16,1 százalékpont |
| orvosi képzések | 371975 Ft | 456579 Ft | 84604 Ft | 22,7 százalékpont |
| gazdaságtudományok | 400835 Ft | 621602 Ft | 220767 Ft | 55 százalékpont |
| informatika | 536794 Ft | 859641 Ft | 322847 Ft | 60,1 százalékpont |
| műszaki képzések | 477578 Ft | 706703 Ft | 229125 Ft | 47, 98 százalékpont |
Nem meglepő, hogy ebben a tekintetben is az informatikai diploma esetében lehet a legnagyobb, mintegy 60 százalékpontos növekedésre számítani. A gazdasági diplomák esetében 55 százalékponttal, míg műszaki diplomák esetében 48 százalékponttal emelkednek átlagosan a bruttó bérek. Érdekes, hogy bár a kezdőbér az államtudományi végzettség esetében viszonylag magas, de a későbbiekben kevésbé növekszik.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
