Bár a kezdőfizetés sem mindegy, de utánajártunk, hogy néhány évnyi munka után, melyik diploma esetében emelkedtek a legnagyobbat a fizetések.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrisebb, 2022-es adatai szerint a legmagasabb alapszakos diplomás fizetés az alábbi öt területen volt:
A legtöbbet az alapszakos informatika diploma érte, hiszen a bruttó havi fizetés 536794 forint volt a 2019/2020-ban végzettek körében. A képzeletbeli dobogó második fokára a műszaki területen szerzett diplomák kerültek, míg a harmadik legtöbbet az államtudományi alapszakos diplomával lehetett keresni. Azonban az is fontos, hogy a fizetések a munkában eltöltött évek során milyen ütemben növekednek.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2022-es elemzésében a fizetések 2021 decemberi állapotot tükrözik. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint valamennyi vizsgált végzett évfolyam adatai ebből a hónapból származnak. A DPR adatai is alátámasztják, minél régebb óta van valaki a munkaerőpiacon, annál többet keres diplomásként.
Ez alapján megnéztük, hogy a legjobban kereső öt szakterületen melyik diploma esetében milyen mértékben emelkedtek átlagosan a fizetések.
| képzési terület | Havi átlagos bruttó bér (2019/2020) | Havi átlagos bruttó bér (2013/2014) | Bruttó fizetés átlagos emelkedése | Fizetés emelkedése |
| államtudományok | 466354 Ft | 543095 Ft | 76741 Ft | 16,1 százalékpont |
| orvosi képzések | 371975 Ft | 456579 Ft | 84604 Ft | 22,7 százalékpont |
| gazdaságtudományok | 400835 Ft | 621602 Ft | 220767 Ft | 55 százalékpont |
| informatika | 536794 Ft | 859641 Ft | 322847 Ft | 60,1 százalékpont |
| műszaki képzések | 477578 Ft | 706703 Ft | 229125 Ft | 47, 98 százalékpont |
Nem meglepő, hogy ebben a tekintetben is az informatikai diploma esetében lehet a legnagyobb, mintegy 60 százalékpontos növekedésre számítani. A gazdasági diplomák esetében 55 százalékponttal, míg műszaki diplomák esetében 48 százalékponttal emelkednek átlagosan a bruttó bérek. Érdekes, hogy bár a kezdőbér az államtudományi végzettség esetében viszonylag magas, de a későbbiekben kevésbé növekszik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
