Ennyit kerestek 2022-ben azok, akik osztatlan jogászképzésen végeztek

Átlagosan egy félévet csúsztak, és diplomaszerzés után 3,5 hónap alatt találtak munkát.

  • Székács Linda

Bruttó 358 614 forint - átlagosan ennyit kerestek 2022-ben azok a 2019/20-as tanévben végzett hallgatók, akik osztatlan jogász képzésen szerezték meg a diplomájukat.

A diplomás pályakövetés (DPR) legfrissebb adatai szerint ebben a tanévben összesen 831 fő szerzett diplomát, a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.

A 10 féléves osztatlan képzést a hallgatóknak átlagosan 11 félév alatt sikerült teljesíteniük. Több mint 16 százalékuk már az egyetem utolsó hónapjaiban dolgozott, akik viszont nem, ők átlagosan 3,5 hónap alatt találtak munkát a diplomájuk megszerzése után. A végzettek 93 százaléka egyébként diplomás munkát végez, a legtöbben ügyvédként, ügyintézőként, jogászként és jogtanácsosként helyezkedtek el, 65 százalékuk a versenyszférában, 29 százalékuk a közszférában, a többiek pedig valamilyen nonprofit vagy egyéb területen.

bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket itt, a társadalomtudományi képzéseket pedig ebben a cikkünkben találjátok meg. Ha az orvosi- és egészségtudományi szakok iránt érdeklődtök, ezekről itt találtok információt, a pedagógusképzésekről pedig az alábbi cikkünkben:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.