Átlagosan egy félévet csúsztak, és diplomaszerzés után 3,5 hónap alatt találtak munkát.
Bruttó 358 614 forint - átlagosan ennyit kerestek 2022-ben azok a 2019/20-as tanévben végzett hallgatók, akik osztatlan jogász képzésen szerezték meg a diplomájukat.
A diplomás pályakövetés (DPR) legfrissebb adatai szerint ebben a tanévben összesen 831 fő szerzett diplomát, a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.
A 10 féléves osztatlan képzést a hallgatóknak átlagosan 11 félév alatt sikerült teljesíteniük. Több mint 16 százalékuk már az egyetem utolsó hónapjaiban dolgozott, akik viszont nem, ők átlagosan 3,5 hónap alatt találtak munkát a diplomájuk megszerzése után. A végzettek 93 százaléka egyébként diplomás munkát végez, a legtöbben ügyvédként, ügyintézőként, jogászként és jogtanácsosként helyezkedtek el, 65 százalékuk a versenyszférában, 29 százalékuk a közszférában, a többiek pedig valamilyen nonprofit vagy egyéb területen.
A bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket itt, a társadalomtudományi képzéseket pedig ebben a cikkünkben találjátok meg. Ha az orvosi- és egészségtudományi szakok iránt érdeklődtök, ezekről itt találtok információt, a pedagógusképzésekről pedig az alábbi cikkünkben:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
