Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Közzétette a legfrissebb adatait a diplomás pályakövetési rendszer. A bölcsész- és műszaki képzések után most azt is megnézzük, melyik a három legértékesebb gazdasági diploma.
Több mint 36 ezren jelentkeztek a 2023-as általános felvételi eljárásban valamilyen gazdasági képzésre, közülük pedig 21 ezren be is kerültek az általuk megjelelölt szakra.
Bár a gazdálkodási és menedzsment alapszak évek óta töretlenül a legsikeresebb képzés nem csak a gazdasági területek között, de az egész felvételiben (idén is több mint 14 ezer jelentkezőtt vonzott), mégsem ez a legjobban fizető gazdasági diploma a diplomás pályakövetés legfrissebb adatai szerint.
A 2022-es adatok alapján ezt a címet az alkalmazott közgazdaságtani diploma birtokolja. A pályakezdők ezen a területen bruttó 503 837 forintos brutó átlagjövedemmel számolhatnak, ráadásul a végzettek 100 százaléka diplomás munkakörben helyezkedik el, az első munkavégzésig eltelt hónapok száma pedig jellemzően kevesebb, mint két hónap a diploma megszerzését követően. A diplomások több mint 61 százaléka a versenyszférában helyezkedik el, az alapképzésen végzettek több mint fele, 58 százaléka pedig mesterképzésen folytatja a tanulmányait.
A lista második helyén a nemzetközi gazdálkodás alapszak szerepel. Azok az egyetemisták, akik ezen a szakon diplomáznak bruttó 459 ezer forintos átlagjövedelemre számíthatnak pályakezdőként. Az első munkavégzésig eltelt hónapok száma a diplomájuk megszerzését követően kevesebb mint egy hónap, a végzettek 71,48 százaléka diplomás munkát végez, 94,58 százalékuk a versenyszférában helyezkedik el. Az alapszakos diplomások 44,39 százaléka mesterszakon folytatja a tanulmányait.
A harmadik legjobban fizető gazdasági terület a pénzügy és számvitel bruttó 426 ezer forintos átlagjövedelemmel. A frissen végzettek az első munkahelyüket jellemzően kicsivel több, mint egy hónap alatt találják meg. 64,64 százalékuk diplomás munkát végez, 92,53 százalékuk pedig a versenyszférában helyezkedik el, jellemzően könyvelőként, könyvvizsgálóként vagy pénzügyi ügyintézőként. Mesterszakra viszonylag kevesen mennek, az alapszakos diplomások mindössze 36,63 százaléka választja a további tanulmányokat mesterképzésen.
A bölcsészdiplomákról szóló cikkünket itt, a műszaki diplomákról írt anyagunkat pedig ide kattintva olvashatjátok el.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.