Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Önálló élet, pályakezdés, infláció, drágulás - idén jelentősen kevesebbet tesznek félre a fiatalok az előző évi adatokhoz képest. A 18-25 éves korosztály többségének maximum 100.000 forint félre tett pénze van.
A Pályakezdő Index reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a fiatalok többségének egy hónapnyi jövedelem megtakarítása sincsen. A Work Force HR szolgáltató megbízásából készült felmérés a pályakezdő 18-25 éves korosztály pénzügyi szokásait vizsgálta 500 fiatal felnőtt megkérdezésével.
A felmérésből kiderült, hogy az ebbe a korosztályba tartozó fiatalok nagy része mindössze százezer forintnyi, vagy annál kevesebb megtakarítással rendelkezik. 17 százalékuknak van 100 és 200 ezer forint között félretett pénzük, azoknak az aránya pedig, akiknek ennél több van, mindössze a válaszadók 8 százaléka.
A megtakarítási összegeken kívül a kutatás arra is rávilágított, hogy a felmérésben résztvevők közel fele, 45%-a kevesebbet tud idén félretenni, mint az előző évben. Ennek oka elsősorban az infláció és a megdrágult létminimum, melyek következtében a megkérdezettek 57 százalékának csökkenteni kellett a kiadásain, amit legtöbbször a szórakozásra szánt pénzből igyekeztek lecsípni. Ezt követi az élelmiszeren és a ruházkodáson való spórolás.
A helyzet azért is nehéz, mert épp ez az a korosztály, akik már az önálló jövőt tervezik, a gazdasági helyzet miatt viszont nehezen tudnak csak spórolni.
A legtöbb pályakezdő fiatal - a megkérdezettek 43%-a - egyébként öt éven belül autót szeretne vásárolni de sokuknak egy nagyobb utazás is tervben lenne. Emellett már gondolnak lakás vagy ház vásárlására, illetve az esküvő tervezésére, ami szintén költséges, és sokan már évekkel a nagy nap előtt elkezdenek rá félretenni. A válaszadóknak viszont csak 23 százaléka válaszolta azt, hogy a jelenlegi helyzetek mellett is szeretné megvalósítani a nagyobb kiadásait.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.