A ChatGPT már a mindennapi munka részévé vált, de még nem veszi el az MI az állásunkat

Az MI elterjedésével egyre fontosabb lesz a kritikai érzék és a dolgozók készségfejlesztése.

  • Tarnay Kristóf

A munkanélküliség áprilisban 3,9 százalékos volt, továbbra is munkaerőhiányos a magyar gazdaság, így a hiányzó munkaerőt a magyarországi cégeknek Európai Unión kívüli országokból kell bepótolnia – ez is elhangzott a Business Fest üzleti fesztiválon. Ahol a külföldről érkező munkavállalók mellett a digitalizáció is kiemelt téma volt, melyet a pandémia tovább gyorsított. A munkakeresők többsége ma már szinte kizárólag online tájékozódik, ezt a a HR-esek és toborzók is igyekeznek követni. A Zyntern állásportál a rendezvényen közzétett kutatása alapján a Z generációs fiatalok 47,2 százaléka tervez az elkövetkezendő öt éven belül külföldön munkát vállalni.

A digitalizáció viszont megváltoztatja a munkaköröket is, a ChatGPT és a hasonló generatív mesterséges intelligencia (MI) megoldások már most számos szellemi foglalkozás mindennapi részéve váltak, hangzott el. A téma kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetésen Szombathelyi Sebestyén, a WHC Csoport IT vezetője arról beszélt: a vészjósló prognózisok ellenére attól, hogy az MI százezrek munkáját vegye el, még igencsak távol állunk.

Amennyiben képesek vagyunk nem fenyegető gépként, hanem egy hatékonyságnövelő eszközként tekinteni az MI-re, akkor korlátlan számú pozitív lehetőség nyílik meg előttünk – mondta.

Fontos azonban, hogy az új típusú technológiák használatához átalakuló és új készségekre is szükségünk van, tette hozzá. Az MI esetében ilyen például a fejlett kritikai érzék. Ha az ember nyitott az újdonságokra, aktívan fejleszti képességeit, és mer kísérletezni az MI-vel, akkor az nem lesz képes elvenni a munkáját – összegzett a csoportvezető.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.