Tízből négy ember már legalább egyszer váltott szakmát: komoly szempont a magasabb fizetés

Egy friss felmérésből kiderül, hogy egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott már, a munkahelyen töltött idő pedig egyenesen arányos az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel.

  • Eduline

A Profession.hu ezer munkavállalót kérdezett meg állás- és pályaváltási tapasztalataival kapcsolatban, egészen meglepő eredmények születtek: tízből négy ember már legalább egyszer váltott szakmát, jelenleg pedig minden tizedik munkavállaló tervezi ugyanezt – írja az Index.

A pályaelhagyók többsége (35 százalék) két-öt évvel ezelőtt, azaz épp a pandémia miatti munkaerőpiaci átrendeződések alatt váltott. Azok, akik új szakmában helyezkedtek el, átlagosan egy-öt évet dolgoztak a korábbi területen, közel 20 százalékuk azonban bő tíz év után döntött a váltás mellett.

A munkavállalók kevesebb mint harmada ugyanakkor még sosem gondolkodott a pályaváltáson – ez különösen az alapfokú végzettségűekre és a 60-65 évesekre jellemző.

Legtöbben a magasabb fizetés miatt váltanak

A pályaváltók közel fele a jobb fizetés reményében döntött a szakma elhagyása mellett, míg 29 százalékukat az izgalmasabb feladatok vonzották, de ugyanennyien hivatkoztak a munkahelyi kiégésre is. Kevesebben ugyan, de vannak olyanok is, akik új képzettség megszerzése miatt váltottak pályát, míg 17 százalékuk munkahelyük megszűnése miatt kényszerült váltani.

Azokat, akik pályát nem, csupán állást váltottak, többnyire a magasabb bér, a jó csapat, az idő- és térbeli rugalmasság motiválta a döntésében.

Milyen gyakran váltunk munkát?

Egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddigi élete során, míg a 30-39 évesek 4,2, a 40-49 évesek pedig 5 munkahelyen. Ez a szám a 60-65 évesek esetében sem emelkedik 5 fölé.

Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy munkahelyen tölt, ugyanakkor a munkavállalók közel negyedével előfordult már, hogy maximum egy  vagy kevesebb mint egy hónapot töltött egy munkahelyen. A munkahelyen töltött idő hossza egyébként az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosan nő: egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan negyven százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.