Egy friss felmérésből kiderül, hogy egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott már, a munkahelyen töltött idő pedig egyenesen arányos az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel.
A Profession.hu ezer munkavállalót kérdezett meg állás- és pályaváltási tapasztalataival kapcsolatban, egészen meglepő eredmények születtek: tízből négy ember már legalább egyszer váltott szakmát, jelenleg pedig minden tizedik munkavállaló tervezi ugyanezt – írja az Index.
A pályaelhagyók többsége (35 százalék) két-öt évvel ezelőtt, azaz épp a pandémia miatti munkaerőpiaci átrendeződések alatt váltott. Azok, akik új szakmában helyezkedtek el, átlagosan egy-öt évet dolgoztak a korábbi területen, közel 20 százalékuk azonban bő tíz év után döntött a váltás mellett.
A munkavállalók kevesebb mint harmada ugyanakkor még sosem gondolkodott a pályaváltáson – ez különösen az alapfokú végzettségűekre és a 60-65 évesekre jellemző.
Legtöbben a magasabb fizetés miatt váltanak
A pályaváltók közel fele a jobb fizetés reményében döntött a szakma elhagyása mellett, míg 29 százalékukat az izgalmasabb feladatok vonzották, de ugyanennyien hivatkoztak a munkahelyi kiégésre is. Kevesebben ugyan, de vannak olyanok is, akik új képzettség megszerzése miatt váltottak pályát, míg 17 százalékuk munkahelyük megszűnése miatt kényszerült váltani.
Azokat, akik pályát nem, csupán állást váltottak, többnyire a magasabb bér, a jó csapat, az idő- és térbeli rugalmasság motiválta a döntésében.
Milyen gyakran váltunk munkát?
Egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddigi élete során, míg a 30-39 évesek 4,2, a 40-49 évesek pedig 5 munkahelyen. Ez a szám a 60-65 évesek esetében sem emelkedik 5 fölé.
Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy munkahelyen tölt, ugyanakkor a munkavállalók közel negyedével előfordult már, hogy maximum egy vagy kevesebb mint egy hónapot töltött egy munkahelyen. A munkahelyen töltött idő hossza egyébként az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosan nő: egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan negyven százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
