Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egy friss felmérésből kiderül, hogy egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott már, a munkahelyen töltött idő pedig egyenesen arányos az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel.
A Profession.hu ezer munkavállalót kérdezett meg állás- és pályaváltási tapasztalataival kapcsolatban, egészen meglepő eredmények születtek: tízből négy ember már legalább egyszer váltott szakmát, jelenleg pedig minden tizedik munkavállaló tervezi ugyanezt – írja az Index.
A pályaelhagyók többsége (35 százalék) két-öt évvel ezelőtt, azaz épp a pandémia miatti munkaerőpiaci átrendeződések alatt váltott. Azok, akik új szakmában helyezkedtek el, átlagosan egy-öt évet dolgoztak a korábbi területen, közel 20 százalékuk azonban bő tíz év után döntött a váltás mellett.
A munkavállalók kevesebb mint harmada ugyanakkor még sosem gondolkodott a pályaváltáson – ez különösen az alapfokú végzettségűekre és a 60-65 évesekre jellemző.
Legtöbben a magasabb fizetés miatt váltanak
A pályaváltók közel fele a jobb fizetés reményében döntött a szakma elhagyása mellett, míg 29 százalékukat az izgalmasabb feladatok vonzották, de ugyanennyien hivatkoztak a munkahelyi kiégésre is. Kevesebben ugyan, de vannak olyanok is, akik új képzettség megszerzése miatt váltottak pályát, míg 17 százalékuk munkahelyük megszűnése miatt kényszerült váltani.
Azokat, akik pályát nem, csupán állást váltottak, többnyire a magasabb bér, a jó csapat, az idő- és térbeli rugalmasság motiválta a döntésében.
Milyen gyakran váltunk munkát?
Egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddigi élete során, míg a 30-39 évesek 4,2, a 40-49 évesek pedig 5 munkahelyen. Ez a szám a 60-65 évesek esetében sem emelkedik 5 fölé.
Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy munkahelyen tölt, ugyanakkor a munkavállalók közel negyedével előfordult már, hogy maximum egy vagy kevesebb mint egy hónapot töltött egy munkahelyen. A munkahelyen töltött idő hossza egyébként az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosan nő: egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan negyven százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.