Tízből négy ember már legalább egyszer váltott szakmát: komoly szempont a magasabb fizetés

Egy friss felmérésből kiderül, hogy egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott már, a munkahelyen töltött idő pedig egyenesen arányos az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel.

  • Eduline

A Profession.hu ezer munkavállalót kérdezett meg állás- és pályaváltási tapasztalataival kapcsolatban, egészen meglepő eredmények születtek: tízből négy ember már legalább egyszer váltott szakmát, jelenleg pedig minden tizedik munkavállaló tervezi ugyanezt – írja az Index.

A pályaelhagyók többsége (35 százalék) két-öt évvel ezelőtt, azaz épp a pandémia miatti munkaerőpiaci átrendeződések alatt váltott. Azok, akik új szakmában helyezkedtek el, átlagosan egy-öt évet dolgoztak a korábbi területen, közel 20 százalékuk azonban bő tíz év után döntött a váltás mellett.

A munkavállalók kevesebb mint harmada ugyanakkor még sosem gondolkodott a pályaváltáson – ez különösen az alapfokú végzettségűekre és a 60-65 évesekre jellemző.

Legtöbben a magasabb fizetés miatt váltanak

A pályaváltók közel fele a jobb fizetés reményében döntött a szakma elhagyása mellett, míg 29 százalékukat az izgalmasabb feladatok vonzották, de ugyanennyien hivatkoztak a munkahelyi kiégésre is. Kevesebben ugyan, de vannak olyanok is, akik új képzettség megszerzése miatt váltottak pályát, míg 17 százalékuk munkahelyük megszűnése miatt kényszerült váltani.

Azokat, akik pályát nem, csupán állást váltottak, többnyire a magasabb bér, a jó csapat, az idő- és térbeli rugalmasság motiválta a döntésében.

Milyen gyakran váltunk munkát?

Egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddigi élete során, míg a 30-39 évesek 4,2, a 40-49 évesek pedig 5 munkahelyen. Ez a szám a 60-65 évesek esetében sem emelkedik 5 fölé.

Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy munkahelyen tölt, ugyanakkor a munkavállalók közel negyedével előfordult már, hogy maximum egy  vagy kevesebb mint egy hónapot töltött egy munkahelyen. A munkahelyen töltött idő hossza egyébként az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosan nő: egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan negyven százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.