Egy friss felmérésből kiderül, hogy egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott már, a munkahelyen töltött idő pedig egyenesen arányos az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel.
A Profession.hu ezer munkavállalót kérdezett meg állás- és pályaváltási tapasztalataival kapcsolatban, egészen meglepő eredmények születtek: tízből négy ember már legalább egyszer váltott szakmát, jelenleg pedig minden tizedik munkavállaló tervezi ugyanezt – írja az Index.
A pályaelhagyók többsége (35 százalék) két-öt évvel ezelőtt, azaz épp a pandémia miatti munkaerőpiaci átrendeződések alatt váltott. Azok, akik új szakmában helyezkedtek el, átlagosan egy-öt évet dolgoztak a korábbi területen, közel 20 százalékuk azonban bő tíz év után döntött a váltás mellett.
A munkavállalók kevesebb mint harmada ugyanakkor még sosem gondolkodott a pályaváltáson – ez különösen az alapfokú végzettségűekre és a 60-65 évesekre jellemző.
Legtöbben a magasabb fizetés miatt váltanak
A pályaváltók közel fele a jobb fizetés reményében döntött a szakma elhagyása mellett, míg 29 százalékukat az izgalmasabb feladatok vonzották, de ugyanennyien hivatkoztak a munkahelyi kiégésre is. Kevesebben ugyan, de vannak olyanok is, akik új képzettség megszerzése miatt váltottak pályát, míg 17 százalékuk munkahelyük megszűnése miatt kényszerült váltani.
Azokat, akik pályát nem, csupán állást váltottak, többnyire a magasabb bér, a jó csapat, az idő- és térbeli rugalmasság motiválta a döntésében.
Milyen gyakran váltunk munkát?
Egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddigi élete során, míg a 30-39 évesek 4,2, a 40-49 évesek pedig 5 munkahelyen. Ez a szám a 60-65 évesek esetében sem emelkedik 5 fölé.
Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy munkahelyen tölt, ugyanakkor a munkavállalók közel negyedével előfordult már, hogy maximum egy vagy kevesebb mint egy hónapot töltött egy munkahelyen. A munkahelyen töltött idő hossza egyébként az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosan nő: egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan negyven százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
