Nettó 352 ezer: ez volt a magyar átlagfizetés márciusban a KSH szerint

A Központi Statisztikai Hivatal egyes területeken is mérte a fizetéseket, ezek alapján az oktatásban bruttó 453 900 forint volt az átlag.

  • Eduline/MTI

511 400 forint volt a bruttó átlagkereset márciusban, ami nettóban számolva 352 200 forintot jelent

– számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A kereseti számok az 5 főnél nagyobb, valamint az állami és önkormányzati cégek teljes állású dolgozóinak fizetését tartalmazzák. Ugyanebben a körben a mediánérték – vagyis az a fizetés, amelynél az emberek fele többet, másik fele kevesebbet keres – bruttó 394 500, nettó 273 700 forint volt, tehát a többség még a vizsgált csoportokban is az átlag alatti fizetést kap.

Hol a legjobb a fizetés?

Az iparban 538 100, az építőiparban pedig bruttó 388 300 forintot mért a KSH. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 316 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A pénzügyi biztosítási szektorban 903 000 forintot ért el.

A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén 563 000 forintot ért el a márciusi bruttó átlagkereset, az egészségügyben 665 800 forintot, az oktatásban 453 900 forintot tett ki, ami 23,5 százalékkal, illetve 16,0 százalékkal magasabb a tavaly márciusinál - állítja a Központi Statisztikai Hivatal.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.