Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A négynapos munkahét bevezetéséről döntöttek Belgiumban. Máshol évek ehhez a rendszerhez kell igazodni - van, ahol a hatékonyságnövelés, máshol a költségcsökkentés miatt rövidítették le a munkahetet. Az eredmények felemásak.
Négynapos munkahetet vezetnek be Belgiumban, elsősorban azért, hogy javuljon az emberek munka-magánélet egyensúlya, és több idő maradjon a családra - írta meg a hvg.hu. A munkavállalók maguk dönthetnek a munkarendről, ha a négynapos hetet választják, a döntésük hat hónapig lesz érvényes, majd lehetőséget kapnak, hogy visszatérjenek az ötnapos munkarendre, ha szeretnének. A rövidített munkahét egyébként nem azt jelenti, hogy kevesebbet kell dolgozniuk. Ehelyett a jelenlegi 38 órát lehet öt helyett négy nap alatt teljesíteni - ez nyilván azzal jár, hogy a négy napon több időt töltenek a munkahelyükön.
Izlandon bevált, Skócia próbálkozik, Új-Zéland lemaradni látszik
Izlandon 2015 és 2019 között még csak "tesztelték" a négynapos munkahetet, óvodákban, irodákban és kórházakban is váltottak: a próbaidőszak pedig sikeresnek bizonyult. A hatékonyság a legtöbb cégnél nem változott, vagy éppen nőtt. A szigetország munkavállalóinak 85 százaléka térhetett át a rövidített munkahétre. Skóciában - Izland sikerén felbuzdulva - ugyancsak kísérleteznek a rövidített munkahéttel, ők a home office-ban töltött másfél év után a napi bejáráshoz visszatérést könnyítenék meg a módszerrel.
Új-Zéland Izlanddal párhuzamosan, az elsők között kezdte tesztelni a négynapos munkarendet. Az új rendszer bevezetése azonban a vártnál lassabban halad, szakértők szerint ugyanis a vállalatok nem bíznak eléggé a dolgozóikban, holott azok kifjezetten vonzónak tartják azokat a cégeket, ahol mernek újítani és változtatni a megszokott munkarenden. A bizalom hiánya nem újkeletű probléma, a cégek már a járványhelyzet alatti home office munkavégzéskor is kételkedtek abban, hogy munkavállalóik otthonról is hasonló hatékonysággal képesek végezni munkájukat.
Vajon az iskolákban is működhet?
Az iskolák inkább kényszermegoldásként tekintenek a négynapos tanítási hétre - így tudják csökkenteni költségeiket és enyhíteni a tanárhiány okozta nehézségeket.
Korábban írtunk arról, hogy az Egyesült Államokban már 1600-nál is több iskola tért át a négynapos munkahétre, annak eredményességéről azonban megoszlanak a vélemények: míg a Peach megyei intézmények pozitívumokról számolnak be (az iskolákban 76 százalékkal csökkentek a helyettesítési, 35 százalékkal pedig az utazási költségek), addig néhány oregoni állami iskolában nehezen tudták pótolni a korábban tanulással töltött időt.
A négy munkanapot 50-50 perccel hosszabbították meg, ez azonban nem vált be. Az Oregoni Egyetem kutatást is végzett az iskolák teljesítményét összehasonlítva. Kiderült, hogy a matematikai és a szövegértés teszteken gyengébb eredményeket érnek el azok a diákok, akik rövidített munkarendben tanultak.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.