A korlátozott munkalehetőségek miatt egyre többen kényszerülnek arra, hogy diákhitelt igényeljenek.
A koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerültek a diákok a munkaerőpiacon. 2019-hez képest mintegy 30 százalékkal csökkent a diákmunkák száma 2020-ban - mondta az InfoRádiónak Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője.
A járvány első hullámában szövetkezetektől és területektől függően 40-60, de akár 70 százalékos visszaeséseket is lehetett tapasztani. Mindez a május–júniusi időszakban lassan kezdett visszaépülni, és már a 80-90 százalékát is elérte a 2019-es szintnek. A második hullámban - novembertől - viszont ismét életbe léptek a szigorúbb korlátozások, ami megint 70-80 százalékos visszaesést hozott.
Ugyanakkor 2020-ban a vállalt munkaórák száma jelentősen megnőtt az előző évekhez képest. Míg korábban a diákok havi 40-50 órát vállaltak, addig ez a szám tavaly elérte a 70-80 órát is. A bérek kezdetben stagnáltak, mostanra viszont itt-ott csökkentek, mivel a vállalkozások is próbálják csökkenteni a kiadásaikat.
A diákmunkák visszaesése miatt egyre többen látnak kapaszkodót a diákhitelben. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, tavaly több mint 30 ezren igényelték hat hónap alatt a Diákhitelt Pluszt - 10-ből 9-en a legmagasabb összeget, azaz félmillió forintot igényeltek. Majzik Nándor megjegyezte, hiába szeretnének mindenkinek munkát biztosítani, jelenleg erre nincs mód, ezért egyértelmű az összefüggés a diákhitel iránti érdeklődés, illetve a felvételi összegek megugrása és a korlátozott munkalehetőség között.
Jó hír azonban a diákoknak, hogy a kormány döntése alapján újabb fél évig lehet igényelni a Diákhitel Pluszt. A részletekről itt írtunk korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
