A korlátozott munkalehetőségek miatt egyre többen kényszerülnek arra, hogy diákhitelt igényeljenek.
A koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerültek a diákok a munkaerőpiacon. 2019-hez képest mintegy 30 százalékkal csökkent a diákmunkák száma 2020-ban - mondta az InfoRádiónak Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője.
A járvány első hullámában szövetkezetektől és területektől függően 40-60, de akár 70 százalékos visszaeséseket is lehetett tapasztani. Mindez a május–júniusi időszakban lassan kezdett visszaépülni, és már a 80-90 százalékát is elérte a 2019-es szintnek. A második hullámban - novembertől - viszont ismét életbe léptek a szigorúbb korlátozások, ami megint 70-80 százalékos visszaesést hozott.
Ugyanakkor 2020-ban a vállalt munkaórák száma jelentősen megnőtt az előző évekhez képest. Míg korábban a diákok havi 40-50 órát vállaltak, addig ez a szám tavaly elérte a 70-80 órát is. A bérek kezdetben stagnáltak, mostanra viszont itt-ott csökkentek, mivel a vállalkozások is próbálják csökkenteni a kiadásaikat.
A diákmunkák visszaesése miatt egyre többen látnak kapaszkodót a diákhitelben. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, tavaly több mint 30 ezren igényelték hat hónap alatt a Diákhitelt Pluszt - 10-ből 9-en a legmagasabb összeget, azaz félmillió forintot igényeltek. Majzik Nándor megjegyezte, hiába szeretnének mindenkinek munkát biztosítani, jelenleg erre nincs mód, ezért egyértelmű az összefüggés a diákhitel iránti érdeklődés, illetve a felvételi összegek megugrása és a korlátozott munkalehetőség között.
Jó hír azonban a diákoknak, hogy a kormány döntése alapján újabb fél évig lehet igényelni a Diákhitel Pluszt. A részletekről itt írtunk korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
