A járvány a tinédzserkor végén és húszas éveik elején járókat még jobban megviselheti, mint a fiatalabbakat és az idősebbeket. A vírus ugyanis ennek a korosztálynak megrövidítette a fiatalságát és megfosztotta őket az alapvető élményektől - gondoljunk csak a ballagásokra, a szalagavatókra vagy éppen a diplomaosztókra.
Szabó Andrea szociológus szerint a második világháború óta a világjárvány volt az első olyan globális esemény, amely joggal nevezhető generációformálónak.
Az első trauma az volt, amikor egyik napról a másikra kirángatták őket a megszokott életükből, majd azt a felelősséget kapták a vállukra, hogy rajtuk múlik egy egész idős nemzedék sorsa, mert az ő életmódjuk, az ő hozzáállásuk, találkozásaik, szórakozásaik terjeszthetik ezt a betegséget - mondta el a HVG 360-nak.
Ez a felelősség pedig olyan frusztrációt okozott, amivel évtizedek óta nem találkozott az ifjú nemzedék - tette hozzá. A vakcina közelsége sem jelent semmit, a tinédzserkor végén és a húszas évek elején ugyanis még nagyon hosszú lehet az a három-négy hónap, mire az átoltottság lehetővé teszi, hogy a fiatalok visszatérjenek a megszokott életükhöz. A szociológus állítása szerint emiatt „másként fogják megélni az ifjúságukat, mint az őket megelőző nemzedékek, nem olyan felhőtlenül, nem olyan hedonistán, mert a külső körülmények nem teszik ezt lehetővé”.
Fontos mérföldkövek maradnak ki számukra, mint például a szalagavató, vagy a gimnáziumi éveket lezáró ballagás és az ezt követő bulik. De azokról az egyetemistákról se felejtkezzünk el, akik most elsőévesek és jó eséllyel még nem is találkoztak a szaktársaikkal, illetve ott vannak a végzősök is, akiknek elmaradt a diplomaosztójuk. A bizonytalanság miatt pedig egyre fontosabb lehet a fiatalok számára a biztonságra való törkevés, és az értékrendjük is átalakulhat - vélekedik a szakember.
Azt, hogy pontosan milyen rövid és hosszútávú hatásai lehetnek erre a generációra nézve a járványnak, illetve hogyan csoportosítható a koronanemzedék, a HVG 360-on olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
