Mennyit ér a diploma forintban? Ennyivel keresnek jobban a végzett hallgatók az átlagbérnél

Hogyan viszonyul a diplomás pályakezdők bére a 20-29 évesek átlagkeresetéhez? Itt vannak a számok.

  • Eduline

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 első negyedévében a teljes munkaidőben dolgozó 20-29 éves munkavállalók bruttó átlagbére 313 315 forint volt.

Ugyanerre az időszakra még nincsenek adatok a felsőfokú végzettségűek fizetésével kapcsolatban, de a 2018-as diplomás pályakövetési kutatás szerint egy évvel korábban átlagosan bruttó 334 667 forintot kerestek havonta a frissen végzett hallgatók. A kutatás során a 2014-ben és 2016-ban diplomázott pályakezdőket kérdezték, az adatok 2017 decemberére vonatkoznak. Tehát a diplomás pályakezdők már egy évvel korábban bruttó 30 ezer forinttal kerestek többet a korosztály átlagbérénél.

A különböző képzési területek között persze nagy a szórás: a legtöbbet az informatikusok viszik haza, havi bruttó bérük több mint 450 ezer forint, a legkevesebbet pedig a művészeti és művészetközvetítési diplomával rendelkezők - bruttó 221 994, illetve 192 779 forintot.

műszaki diplomások átlagbére havi bruttó 391 ezer forint, a gazdasági diplomával rendelkezők átlagosan havi bruttó 374 ezer forintot, az orvos- és egészségtudományi területen végzettek 324 ezer forintot, a jogászok 319 ezer forintot keresnek.

Társadalomtudományi végzettséggel 294 ezer, pedagógusdiplomával 285 ezer, bölcsészettudományival pedig havi bruttó 276 ezer forintos fizetésre számíthattok, a természettudományi szakokon végzettek pedig átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresnek.

Ennyit visznek haza a pályakezdő diplomások - jövedelmek szakonként

Milyen tudományágakra épül a szak, amelyen tanultok, és milyen jövedelemre számíthattok a végzés után? A felvi.hu-n hasznos információkat találtok a képzésetekről - mutatjuk, hol keressétek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.