Hogyan viszonyul a diplomás pályakezdők bére a 20-29 évesek átlagkeresetéhez? Itt vannak a számok.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 első negyedévében a teljes munkaidőben dolgozó 20-29 éves munkavállalók bruttó átlagbére 313 315 forint volt.
Ugyanerre az időszakra még nincsenek adatok a felsőfokú végzettségűek fizetésével kapcsolatban, de a 2018-as diplomás pályakövetési kutatás szerint egy évvel korábban átlagosan bruttó 334 667 forintot kerestek havonta a frissen végzett hallgatók. A kutatás során a 2014-ben és 2016-ban diplomázott pályakezdőket kérdezték, az adatok 2017 decemberére vonatkoznak. Tehát a diplomás pályakezdők már egy évvel korábban bruttó 30 ezer forinttal kerestek többet a korosztály átlagbérénél.
A különböző képzési területek között persze nagy a szórás: a legtöbbet az informatikusok viszik haza, havi bruttó bérük több mint 450 ezer forint, a legkevesebbet pedig a művészeti és művészetközvetítési diplomával rendelkezők - bruttó 221 994, illetve 192 779 forintot.
A műszaki diplomások átlagbére havi bruttó 391 ezer forint, a gazdasági diplomával rendelkezők átlagosan havi bruttó 374 ezer forintot, az orvos- és egészségtudományi területen végzettek 324 ezer forintot, a jogászok 319 ezer forintot keresnek.
Társadalomtudományi végzettséggel 294 ezer, pedagógusdiplomával 285 ezer, bölcsészettudományival pedig havi bruttó 276 ezer forintos fizetésre számíthattok, a természettudományi szakokon végzettek pedig átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresnek.
Ennyit visznek haza a pályakezdő diplomások - jövedelmek szakonként
Milyen tudományágakra épül a szak, amelyen tanultok, és milyen jövedelemre számíthattok a végzés után? A felvi.hu-n hasznos információkat találtok a képzésetekről - mutatjuk, hol keressétek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
