Hogyan viszonyul a diplomás pályakezdők bére a 20-29 évesek átlagkeresetéhez? Itt vannak a számok.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 első negyedévében a teljes munkaidőben dolgozó 20-29 éves munkavállalók bruttó átlagbére 313 315 forint volt.
Ugyanerre az időszakra még nincsenek adatok a felsőfokú végzettségűek fizetésével kapcsolatban, de a 2018-as diplomás pályakövetési kutatás szerint egy évvel korábban átlagosan bruttó 334 667 forintot kerestek havonta a frissen végzett hallgatók. A kutatás során a 2014-ben és 2016-ban diplomázott pályakezdőket kérdezték, az adatok 2017 decemberére vonatkoznak. Tehát a diplomás pályakezdők már egy évvel korábban bruttó 30 ezer forinttal kerestek többet a korosztály átlagbérénél.
A különböző képzési területek között persze nagy a szórás: a legtöbbet az informatikusok viszik haza, havi bruttó bérük több mint 450 ezer forint, a legkevesebbet pedig a művészeti és művészetközvetítési diplomával rendelkezők - bruttó 221 994, illetve 192 779 forintot.
A műszaki diplomások átlagbére havi bruttó 391 ezer forint, a gazdasági diplomával rendelkezők átlagosan havi bruttó 374 ezer forintot, az orvos- és egészségtudományi területen végzettek 324 ezer forintot, a jogászok 319 ezer forintot keresnek.
Társadalomtudományi végzettséggel 294 ezer, pedagógusdiplomával 285 ezer, bölcsészettudományival pedig havi bruttó 276 ezer forintos fizetésre számíthattok, a természettudományi szakokon végzettek pedig átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresnek.
Ennyit visznek haza a pályakezdő diplomások - jövedelmek szakonként
Milyen tudományágakra épül a szak, amelyen tanultok, és milyen jövedelemre számíthattok a végzés után? A felvi.hu-n hasznos információkat találtok a képzésetekről - mutatjuk, hol keressétek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
