Mennyit ér a diploma forintban? Ennyivel keresnek jobban a végzett hallgatók az átlagbérnél

Hogyan viszonyul a diplomás pályakezdők bére a 20-29 évesek átlagkeresetéhez? Itt vannak a számok.

  • Eduline

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 első negyedévében a teljes munkaidőben dolgozó 20-29 éves munkavállalók bruttó átlagbére 313 315 forint volt.

Ugyanerre az időszakra még nincsenek adatok a felsőfokú végzettségűek fizetésével kapcsolatban, de a 2018-as diplomás pályakövetési kutatás szerint egy évvel korábban átlagosan bruttó 334 667 forintot kerestek havonta a frissen végzett hallgatók. A kutatás során a 2014-ben és 2016-ban diplomázott pályakezdőket kérdezték, az adatok 2017 decemberére vonatkoznak. Tehát a diplomás pályakezdők már egy évvel korábban bruttó 30 ezer forinttal kerestek többet a korosztály átlagbérénél.

A különböző képzési területek között persze nagy a szórás: a legtöbbet az informatikusok viszik haza, havi bruttó bérük több mint 450 ezer forint, a legkevesebbet pedig a művészeti és művészetközvetítési diplomával rendelkezők - bruttó 221 994, illetve 192 779 forintot.

műszaki diplomások átlagbére havi bruttó 391 ezer forint, a gazdasági diplomával rendelkezők átlagosan havi bruttó 374 ezer forintot, az orvos- és egészségtudományi területen végzettek 324 ezer forintot, a jogászok 319 ezer forintot keresnek.

Társadalomtudományi végzettséggel 294 ezer, pedagógusdiplomával 285 ezer, bölcsészettudományival pedig havi bruttó 276 ezer forintos fizetésre számíthattok, a természettudományi szakokon végzettek pedig átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresnek.

Ennyit visznek haza a pályakezdő diplomások - jövedelmek szakonként

Milyen tudományágakra épül a szak, amelyen tanultok, és milyen jövedelemre számíthattok a végzés után? A felvi.hu-n hasznos információkat találtok a képzésetekről - mutatjuk, hol keressétek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.