Százmillió forinthoz közelít az az összeg, amelyet a Magyar Államkincstár június 30-ig kifizetett nyelvvizsgadíj-visszatérítésre - írja a Magyar Hírlap. Sokan azonban - úgy tűnik - félreértelmezték a feltételeket.
A lap úgy tudja, eddig összesen 9148 nyelvvizsga-támogatás iránti kérelem érkezett a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, az állami hozzájárulásra 3290 kérelmező volt jogosult, és az érintettek számára összesen 93 652 205 forint összegű támogatást fizetettek ki.
A támogatást az államkincstár nem minden esetben biztosította. Az elutasításnak két oka volt: vagy az, hogy a kérelem 2018 előtt tett nyelvvizsgára vonatkozott, vagy pedig a kérvény a nem komplex, hanem írásbeli vagy szóbeli részvizsga megtérítésére irányul
A kormány tavalyi döntése nyomán idén január elsejétől az állam minden harmincöt év alatti fiatalnak megtéríti egy, legalább komplex középfokú nyelvvizsga díját. Bár első körben még arról volt szó, hogy csak az első bizonyítvány lesz ingyenes, novemberben Novák Katalin családügyi államtitkár már azt közölte, hogy a visszatérítés akkor is igényelhető lesz, ha már több nyelvvizsgával is rendelkezik valaki. A legfeljebb 34 500 forintos támogatás visszatérítését a Magyar Államkincstárnál kell kezdeményezni. A külföldi nyelvvizsgák esetében a honosítás díját térítik meg a megszabott összegig, illetve minden, akkreditált nyelvvizsgaközpontban szerzett nyelvvizsga díját is.
Megvannak a részletek: így kaphatjátok vissza a sikeres nyelvvizsga díját
Most már mindent tudunk a sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényléséről! A legfontosabb: azok is visszakaphatják komplex, szóbeli vagy írásbeli vizsgájuk díját, akik korábban már szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A részletekről az Euroexam szakembereit kérdeztük. Kik kaphatják vissza a nyelvvizsgák díját 2018-tól? A legfontosabb, sok nyelvtanulót érintő szabály: nemcsak azok kaphatják vissza a 2018.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
