Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Százmillió forinthoz közelít az az összeg, amelyet a Magyar Államkincstár június 30-ig kifizetett nyelvvizsgadíj-visszatérítésre - írja a Magyar Hírlap. Sokan azonban - úgy tűnik - félreértelmezték a feltételeket.

A lap úgy tudja, eddig összesen 9148 nyelvvizsga-támogatás iránti kérelem érkezett a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, az állami hozzájárulásra 3290 kérelmező volt jogosult, és az érintettek számára összesen 93 652 205 forint összegű támogatást fizetettek ki.
A támogatást az államkincstár nem minden esetben biztosította. Az elutasításnak két oka volt: vagy az, hogy a kérelem 2018 előtt tett nyelvvizsgára vonatkozott, vagy pedig a kérvény a nem komplex, hanem írásbeli vagy szóbeli részvizsga megtérítésére irányul
A kormány tavalyi döntése nyomán idén január elsejétől az állam minden harmincöt év alatti fiatalnak megtéríti egy, legalább komplex középfokú nyelvvizsga díját. Bár első körben még arról volt szó, hogy csak az első bizonyítvány lesz ingyenes, novemberben Novák Katalin családügyi államtitkár már azt közölte, hogy a visszatérítés akkor is igényelhető lesz, ha már több nyelvvizsgával is rendelkezik valaki. A legfeljebb 34 500 forintos támogatás visszatérítését a Magyar Államkincstárnál kell kezdeményezni. A külföldi nyelvvizsgák esetében a honosítás díját térítik meg a megszabott összegig, illetve minden, akkreditált nyelvvizsgaközpontban szerzett nyelvvizsga díját is.
Megvannak a részletek: így kaphatjátok vissza a sikeres nyelvvizsga díját
Most már mindent tudunk a sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényléséről! A legfontosabb: azok is visszakaphatják komplex, szóbeli vagy írásbeli vizsgájuk díját, akik korábban már szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A részletekről az Euroexam szakembereit kérdeztük. Kik kaphatják vissza a nyelvvizsgák díját 2018-tól? A legfontosabb, sok nyelvtanulót érintő szabály: nemcsak azok kaphatják vissza a 2018.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.