Itt vannak a 2013-as árak: ennyit kell fizetni a nyelvtanfolyamokért

Júniusban indulnak az intenzív nyári nyelvtanfolyamok: már 40 ezer forinttól találtok 100 órás, egy hónapos kurzust. Íme, a 2013-as árak.

  • Eduline
germany.info

A nyári intenzív tanfolyamokat általában heti 25 (minden hétköznap öt tanóra) órás rendszerben tartják: a "leglazább" képzés is napi három tanórából áll, hétfőtől csütörtökig. Minden szinten találtunk tanfolyamot angolból, németből, spanyolból, olaszból és franciából, de több iskola kínál nyelvvizsga-előkészítő kurzusokat is.

Az árak változóak: a 40 órás tanfolyam ára 20 ezer forintnál, a 100 órásé 40 ezer forintnál kezdődik. Június végéig sok nyelviskolában van előbeiratkozási akció, ezzel akár öt-nyolcezer forintot is spórolhattok. Az egy nyelvre specializálódott intézetekben általában drágább az oktatás: ezekben egy 30-60 órás tanfolyamért 40-60 ezer forintot kell fizetni.

A tanfolyam ára függ attól is, hány fős csoportokban tanultok: az átlag 8-12 fő, a kiscsoportos oktatásért általában 10-20 ezer forinttal többet kell fizetni. Érdemes utánajárni, melyik nyelviskolában biztosítanak ingyenes próbaórát, részletfizetést vagy különböző kedvezményeket. Mennyibe kerül a nyelvvizsga? Erről itt olvashattok, a legjobb ingyenes online tanfolyamokat pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.