Rengeteg ember beszéli, a tudomány egyik "anyanyelve", komoly érték a munkaerőpiacon, ha beszélitek - többek között ezért érdemes németül tanulni.
1. 90-98 millió ember anyanyelve
A német a becslések szerint 90-98 millió ember anyanyelve, hat uniós országban is hivatalos nyelvek közé tartozik: Németországon és Ausztrián kívül Luxemburgban, az olaszországi Dél-Tirolban, a dániai Schleswig tartományban, valamint a háromnyelvű Belgiumban. Az Európai Unióban a németet beszélik a legtöbben anyanyelvként - és ebben az adatban természetesen nincs benne a nem EU-tag Svájc német anyanyelvű állampolgárainak száma.
2. És a tudományé is
Állítólag a világon minden tizedik könyvet német nyelven adnak ki, a tudomány második "anyanyelve". Németország több mint száz Nobel-díjast adott a világnak, a német anyanyelvű osztrák és svájci tudósokról tehetségekről nem is beszélve.
3. Rengetegen tanulnak németül
Nagyon népszerű a nyelvtanulók körében - állítólag a japán diákok 68 százaléka választja ezt a nyelvet, de itthon is a német a második legnépszerűbb idegen nyelv, 2016-ban például 27 842-en futottak neki az írásbeli és szóbeli vizsgának, több mint 16 ezren bizonyítványt is szereztek tudásukról.
4. Mert így eredetiben olvashattok...
... például Goethe-, Kafka-, Böll-, Brecht-műveket.
5. Sokat ér a munkaerőpiacon
A némettudás sokat ér a munkaerőpiacon − műszaki-mérnöki, informatikai, gazdasági vagy akár bölcsészdiplomával is. Magyarországon a működő tőkebefektetések 23 százalékát tisztán német vállalatok adják, ezek a cégek közvetlen és közvetett módon több mint 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.
6. Sokan tanulnak német nyelvterületen
Az Engame Akadémia kutatása szerint jelenleg nagyjából tízezer magyar diák tanul külföldön, a legtöbben német nyelvterületen, Ausztriában vagy Németországban. Nem véletlenül: több német és osztrák egyetem kiemelkedő eredményt ér el a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Azok is számtalan német nyelvű képzés közül választhatnak, akik nem szeretnének külföldre költözni.
Melyik nyelvet tanulják legtöbben a felsőoktatásban?
Az egyetemisták alig több mint ötöde tanult valamilyen nyelvet a felsőoktatási intézmények keretein belül a 2016-2017-es tanévben - közölte a Magyar Nemzet keddi számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. A 190 ezer nappali tagozatos hallgató közül 44 ezer 400-an tanultak idegen nyelvet - közölte a lap, amely hozzáteszi, hogy ebben a számban nem szerepelnek a nyelvszakos képzésben résztvevő tanulók.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
