Hat ok, ami miatt érdemes németül tanulni

Rengeteg ember beszéli, a tudomány egyik "anyanyelve", komoly érték a munkaerőpiacon, ha beszélitek - többek között ezért érdemes németül tanulni.

  • Eduline

1. 90-98 millió ember anyanyelve

A német a becslések szerint 90-98 millió ember anyanyelve, hat uniós országban is hivatalos nyelvek közé tartozik: Németországon és Ausztrián kívül Luxemburgban, az olaszországi Dél-Tirolban, a dániai Schleswig tartományban, valamint a háromnyelvű Belgiumban. Az Európai Unióban a németet beszélik a legtöbben anyanyelvként - és ebben az adatban természetesen nincs benne a nem EU-tag Svájc német anyanyelvű állampolgárainak száma.

Pixabay

2. És a tudományé is

Állítólag a világon minden tizedik könyvet német nyelven adnak ki, a tudomány második "anyanyelve". Németország több mint száz Nobel-díjast adott a világnak, a német anyanyelvű osztrák és svájci tudósokról tehetségekről nem is beszélve.

3. Rengetegen tanulnak németül

Nagyon népszerű a nyelvtanulók körében - állítólag a japán diákok 68 százaléka választja ezt a nyelvet, de itthon is a német a második legnépszerűbb idegen nyelv, 2016-ban például 27 842-en futottak neki az írásbeli és szóbeli vizsgának, több mint 16 ezren bizonyítványt is szereztek tudásukról.

4. Mert így eredetiben olvashattok...

... például Goethe-, Kafka-, Böll-, Brecht-műveket. 

5. Sokat ér a munkaerőpiacon

A némettudás sokat ér a munkaerőpiacon − műszaki-mérnöki, informatikai, gazdasági vagy akár bölcsészdiplomával is. Magyarországon a működő tőkebefektetések 23 százalékát tisztán német vállalatok adják, ezek a cégek közvetlen és közvetett módon több mint 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.

6. Sokan tanulnak német nyelvterületen

Az Engame Akadémia kutatása szerint jelenleg nagyjából tízezer magyar diák tanul külföldön, a legtöbben német nyelvterületen, Ausztriában vagy Németországban. Nem véletlenül: több német és osztrák egyetem kiemelkedő eredményt ér el a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Azok is számtalan német nyelvű képzés közül választhatnak, akik nem szeretnének külföldre költözni.

Melyik nyelvet tanulják legtöbben a felsőoktatásban?

Az egyetemisták alig több mint ötöde tanult valamilyen nyelvet a felsőoktatási intézmények keretein belül a 2016-2017-es tanévben - közölte a Magyar Nemzet keddi számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. A 190 ezer nappali tagozatos hallgató közül 44 ezer 400-an tanultak idegen nyelvet - közölte a lap, amely hozzáteszi, hogy ebben a számban nem szerepelnek a nyelvszakos képzésben résztvevő tanulók.

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.