Hat ok, ami miatt érdemes németül tanulni

Rengeteg ember beszéli, a tudomány egyik "anyanyelve", komoly érték a munkaerőpiacon, ha beszélitek - többek között ezért érdemes németül tanulni.

  • Eduline

1. 90-98 millió ember anyanyelve

A német a becslések szerint 90-98 millió ember anyanyelve, hat uniós országban is hivatalos nyelvek közé tartozik: Németországon és Ausztrián kívül Luxemburgban, az olaszországi Dél-Tirolban, a dániai Schleswig tartományban, valamint a háromnyelvű Belgiumban. Az Európai Unióban a németet beszélik a legtöbben anyanyelvként - és ebben az adatban természetesen nincs benne a nem EU-tag Svájc német anyanyelvű állampolgárainak száma.

Pixabay

2. És a tudományé is

Állítólag a világon minden tizedik könyvet német nyelven adnak ki, a tudomány második "anyanyelve". Németország több mint száz Nobel-díjast adott a világnak, a német anyanyelvű osztrák és svájci tudósokról tehetségekről nem is beszélve.

3. Rengetegen tanulnak németül

Nagyon népszerű a nyelvtanulók körében - állítólag a japán diákok 68 százaléka választja ezt a nyelvet, de itthon is a német a második legnépszerűbb idegen nyelv, 2016-ban például 27 842-en futottak neki az írásbeli és szóbeli vizsgának, több mint 16 ezren bizonyítványt is szereztek tudásukról.

4. Mert így eredetiben olvashattok...

... például Goethe-, Kafka-, Böll-, Brecht-műveket. 

5. Sokat ér a munkaerőpiacon

A némettudás sokat ér a munkaerőpiacon − műszaki-mérnöki, informatikai, gazdasági vagy akár bölcsészdiplomával is. Magyarországon a működő tőkebefektetések 23 százalékát tisztán német vállalatok adják, ezek a cégek közvetlen és közvetett módon több mint 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.

6. Sokan tanulnak német nyelvterületen

Az Engame Akadémia kutatása szerint jelenleg nagyjából tízezer magyar diák tanul külföldön, a legtöbben német nyelvterületen, Ausztriában vagy Németországban. Nem véletlenül: több német és osztrák egyetem kiemelkedő eredményt ér el a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Azok is számtalan német nyelvű képzés közül választhatnak, akik nem szeretnének külföldre költözni.

Melyik nyelvet tanulják legtöbben a felsőoktatásban?

Az egyetemisták alig több mint ötöde tanult valamilyen nyelvet a felsőoktatási intézmények keretein belül a 2016-2017-es tanévben - közölte a Magyar Nemzet keddi számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. A 190 ezer nappali tagozatos hallgató közül 44 ezer 400-an tanultak idegen nyelvet - közölte a lap, amely hozzáteszi, hogy ebben a számban nem szerepelnek a nyelvszakos képzésben résztvevő tanulók.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.