Hat ok, ami miatt érdemes németül tanulni

Rengeteg ember beszéli, a tudomány egyik "anyanyelve", komoly érték a munkaerőpiacon, ha beszélitek - többek között ezért érdemes németül tanulni.

  • Eduline

1. 90-98 millió ember anyanyelve

A német a becslések szerint 90-98 millió ember anyanyelve, hat uniós országban is hivatalos nyelvek közé tartozik: Németországon és Ausztrián kívül Luxemburgban, az olaszországi Dél-Tirolban, a dániai Schleswig tartományban, valamint a háromnyelvű Belgiumban. Az Európai Unióban a németet beszélik a legtöbben anyanyelvként - és ebben az adatban természetesen nincs benne a nem EU-tag Svájc német anyanyelvű állampolgárainak száma.

Pixabay

2. És a tudományé is

Állítólag a világon minden tizedik könyvet német nyelven adnak ki, a tudomány második "anyanyelve". Németország több mint száz Nobel-díjast adott a világnak, a német anyanyelvű osztrák és svájci tudósokról tehetségekről nem is beszélve.

3. Rengetegen tanulnak németül

Nagyon népszerű a nyelvtanulók körében - állítólag a japán diákok 68 százaléka választja ezt a nyelvet, de itthon is a német a második legnépszerűbb idegen nyelv, 2016-ban például 27 842-en futottak neki az írásbeli és szóbeli vizsgának, több mint 16 ezren bizonyítványt is szereztek tudásukról.

4. Mert így eredetiben olvashattok...

... például Goethe-, Kafka-, Böll-, Brecht-műveket. 

5. Sokat ér a munkaerőpiacon

A némettudás sokat ér a munkaerőpiacon − műszaki-mérnöki, informatikai, gazdasági vagy akár bölcsészdiplomával is. Magyarországon a működő tőkebefektetések 23 százalékát tisztán német vállalatok adják, ezek a cégek közvetlen és közvetett módon több mint 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.

6. Sokan tanulnak német nyelvterületen

Az Engame Akadémia kutatása szerint jelenleg nagyjából tízezer magyar diák tanul külföldön, a legtöbben német nyelvterületen, Ausztriában vagy Németországban. Nem véletlenül: több német és osztrák egyetem kiemelkedő eredményt ér el a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Azok is számtalan német nyelvű képzés közül választhatnak, akik nem szeretnének külföldre költözni.

Melyik nyelvet tanulják legtöbben a felsőoktatásban?

Az egyetemisták alig több mint ötöde tanult valamilyen nyelvet a felsőoktatási intézmények keretein belül a 2016-2017-es tanévben - közölte a Magyar Nemzet keddi számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. A 190 ezer nappali tagozatos hallgató közül 44 ezer 400-an tanultak idegen nyelvet - közölte a lap, amely hozzáteszi, hogy ebben a számban nem szerepelnek a nyelvszakos képzésben résztvevő tanulók.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.