Ha a nyelvvizsga már most feltétele lenne a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre, vagy főiskolára - mondta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Magyar Hírlapnak.
Berényi Milán szerint ha rövidtávon nem sikerül javítani ezen az arányon, legrosszabb esetben ki lehetne tolni egy-két évvel a felvételhez szükséges nyelvvizsga követelmény hatálybalépésének 2020-as dátumát.
Egy másik megoldás lehetne a szakember szerint, ha a diplomamentő programhoz hasonló "felvételi-mentő programot" indítanának az érintettek számára, például a nyelviskolák bevonásával.
A Magyar Hírlap szombati cikke arra is rámutat, hogy egy kutatás szerint a felsőoktatásba felvett összes tanuló körében 2007 és 2016 között negyvenről ötvenöt százalékra nőtt a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezők aránya. A felsőoktatásban tanulók közül a gimnáziumban érettségizettek jóval nagyobb arányban rendelkeznek nyelvvizsgával, mint a szakgimnáziumban végzettek.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
