Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Két év múlva csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk - több tízezren csúszhatnak le a felsőoktatási felvételiről.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője a Népszavának azt mondta, ma a felsőoktatásba felvételizők mintegy fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Becslései szerint ha 2020-tól valóban kötelezővé válik a nyelvvizsga az egyetemi felvételiken, az a felsőoktatásba vágyó érettségizők legalább 15-20 százalékát biztos, hogy lehetetlen helyzetbe hozza.
"Ha egy középiskola vállalta, hogy egyetemi továbbtanulásra is felkészíti a diákokat, természetesen elvárható lenne, hogy a nyelvtudást is az ehhez szükséges szintre fejlesszék. De a középiskolák legalább 30-40 százalékában ehhez sajnos nincsenek meg a szükséges feltételek" – állította a szakértő.
Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének februában nyilvánosságra hozott oktatási kiadványából is kiderül: több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.
Nekik két év múlva esélyük sem lenne bekerülni a felsőoktatásba, 2020-tól ugyanis csak az juthat be egyetemre, főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.
Nem enged a felvételi szigorból a kormány? Az államtitkár szerint időben szóltak a diákoknak
A 2020-as felvételi szigorról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések alatt a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez. Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy 2020-tól nem jelentkezhet felsőoktatási intézménybe, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.