Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője a Népszavának azt mondta, ma a felsőoktatásba felvételizők mintegy fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Becslései szerint ha 2020-tól valóban kötelezővé válik a nyelvvizsga az egyetemi felvételiken, az a felsőoktatásba vágyó érettségizők legalább 15-20 százalékát biztos, hogy lehetetlen helyzetbe hozza.
"Ha egy középiskola vállalta, hogy egyetemi továbbtanulásra is felkészíti a diákokat, természetesen elvárható lenne, hogy a nyelvtudást is az ehhez szükséges szintre fejlesszék. De a középiskolák legalább 30-40 százalékában ehhez sajnos nincsenek meg a szükséges feltételek" – állította a szakértő.
Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének februában nyilvánosságra hozott oktatási kiadványából is kiderül: több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.
Nekik két év múlva esélyük sem lenne bekerülni a felsőoktatásba, 2020-tól ugyanis csak az juthat be egyetemre, főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.
A 2020-as felvételi szigorról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések alatt a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez. Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy 2020-tól nem jelentkezhet felsőoktatási intézménybe, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája.
