Jóval kevesebb helyen sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni, ha a kormány rábólint a Nemzetgazdasági...
Jóval kevesebb helyen sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni, ha a kormány rábólint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) terveire - írta a Népszabadság kedden a felnőttképzési törvény végrehajtási rendeleteinek birtokába jutott tervezetei alapján. A lap úgy tudja, a kabinet minőségbiztosítás címén nehezen teljesíthető feltételeket állítana a nyelvoktatásra specializálódott vállalkozások számára.
A már hatályba lépett jogszabály szerint csak akkreditált nyelviskolák maradhatnak a piacon. A rövidesen a kabinet elé kerülő rendelettervezet alapján visszamenőleges, szeptember 1-jei hatállyal a képzési vállalkozásoknak intézményi és programakkreditációért is fizetniük kell, előbb egy 103 ezer forintos alapdíjat, majd képzésenként egy 68 ezer forintos kiegészítő programengedélyezési díjat - írta a lap. Meglepő nyelvvizsgaterv Hoffmann Rózsáéktól - az alapfokúnál is könnyebb nyelvvizsgát hoznának létre. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az eddigi négy évre szóló akkreditációval szemben ez az engedély elvileg örök időkre szól, de az iskolákat legalább kétévente a Nemzeti Munkaügyi Hivatal kirendelt szakértője auditálná, ellenőrizve programjaikat, működésüket. A felülvizsgálat akár három hónapot is igénybe vehet majd.
A képző intézményeknek a hatályos jogszabály szerint vagyoni letétet kell képezniük, annak mértékét az új részletszabályokban határoznák meg. A lap birtokába került tervezet szerint a képzési szolgáltatóknak előző évi árbevételük nettó hat százalékát, de legalább kétmillió forintot kellene letétbe helyezniük, az indoklás szerint ez azt a célt szolgálja, hogy ha a képzőhely csődbe megy, a hallgatók visszakaphassák a kieső képzési időnek megfelelő tandíjat.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
