Tönkremehetnek a kisebb nyelviskolák

Jóval kevesebb helyen sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni, ha a kormány rábólint a Nemzetgazdasági...

  • MTI
Fazekas István

Jóval kevesebb helyen sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni, ha a kormány rábólint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) terveire - írta a Népszabadság kedden a felnőttképzési törvény végrehajtási rendeleteinek birtokába jutott tervezetei alapján. A lap úgy tudja, a kabinet minőségbiztosítás címén nehezen teljesíthető feltételeket állítana a nyelvoktatásra specializálódott  vállalkozások számára.

A már hatályba lépett jogszabály szerint csak akkreditált nyelviskolák maradhatnak a piacon. A rövidesen a kabinet elé kerülő rendelettervezet alapján visszamenőleges, szeptember 1-jei hatállyal a képzési vállalkozásoknak intézményi és programakkreditációért is fizetniük kell, előbb egy 103 ezer forintos alapdíjat, majd képzésenként egy 68 ezer forintos kiegészítő programengedélyezési díjat - írta a lap. Meglepő nyelvvizsgaterv Hoffmann Rózsáéktól - az alapfokúnál is könnyebb nyelvvizsgát hoznának létre. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Az eddigi négy évre szóló akkreditációval szemben ez az engedély elvileg örök időkre szól, de az iskolákat legalább kétévente a Nemzeti Munkaügyi Hivatal kirendelt szakértője auditálná, ellenőrizve programjaikat, működésüket. A felülvizsgálat akár három hónapot is igénybe vehet majd.

A képző intézményeknek a hatályos jogszabály szerint vagyoni letétet kell képezniük, annak mértékét az új részletszabályokban határoznák meg. A lap birtokába került tervezet szerint a képzési szolgáltatóknak előző évi árbevételük nettó hat százalékát, de legalább kétmillió forintot kellene letétbe helyezniük, az indoklás szerint ez azt a célt szolgálja, hogy ha a képzőhely csődbe megy, a hallgatók visszakaphassák a kieső képzési időnek megfelelő tandíjat.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.