Jóval kevesebb helyen sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni, ha a kormány rábólint a Nemzetgazdasági...
Jóval kevesebb helyen sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni, ha a kormány rábólint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) terveire - írta a Népszabadság kedden a felnőttképzési törvény végrehajtási rendeleteinek birtokába jutott tervezetei alapján. A lap úgy tudja, a kabinet minőségbiztosítás címén nehezen teljesíthető feltételeket állítana a nyelvoktatásra specializálódott vállalkozások számára.
A már hatályba lépett jogszabály szerint csak akkreditált nyelviskolák maradhatnak a piacon. A rövidesen a kabinet elé kerülő rendelettervezet alapján visszamenőleges, szeptember 1-jei hatállyal a képzési vállalkozásoknak intézményi és programakkreditációért is fizetniük kell, előbb egy 103 ezer forintos alapdíjat, majd képzésenként egy 68 ezer forintos kiegészítő programengedélyezési díjat - írta a lap. Meglepő nyelvvizsgaterv Hoffmann Rózsáéktól - az alapfokúnál is könnyebb nyelvvizsgát hoznának létre. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az eddigi négy évre szóló akkreditációval szemben ez az engedély elvileg örök időkre szól, de az iskolákat legalább kétévente a Nemzeti Munkaügyi Hivatal kirendelt szakértője auditálná, ellenőrizve programjaikat, működésüket. A felülvizsgálat akár három hónapot is igénybe vehet majd.
A képző intézményeknek a hatályos jogszabály szerint vagyoni letétet kell képezniük, annak mértékét az új részletszabályokban határoznák meg. A lap birtokába került tervezet szerint a képzési szolgáltatóknak előző évi árbevételük nettó hat százalékát, de legalább kétmillió forintot kellene letétbe helyezniük, az indoklás szerint ez azt a célt szolgálja, hogy ha a képzőhely csődbe megy, a hallgatók visszakaphassák a kieső képzési időnek megfelelő tandíjat.
Több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból és óvodákból a 2025/2026-os tanév vége előtt. A meghirdetett állások száma egy év alatt közel negyedével emelkedett, különösen a matematika-, természettudományos és angoltanárokból van súlyos hiány, de nem minden megyében.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van. Kedd este benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot is, melynek elfogadása után az európai uniós források megkapja Magyarország – írja a 444. Ennek egyik része a kekvák kétlépcsős megszüntetése is.
Az együttműködés, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség olyan alapkompetenciák, amelyeket már a közoktatásban el kell sajátítaniuk a diákoknak – erről beszélt Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti szakmai konferencián.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható a törvénynek az indoklásában.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
