Milyen nyelvből lehet két hónap alatt nyelvvizsgát szerezni?

Évről évre több ezren nyelvvizsgáznak eszperantóból. Tényleg el lehet jutni a középfokig pár hét alatt? És vajon megéri-e egy olyan nyelvből bizonyítványt szerezni, amit a munkaerőpiac nem honorál?

  • Eduline
Shutterstock

Az eszperantó nyelvet Lazar Markovics Zamenhof (eszperantósított álneve: Lazaro Ludoviko Zamenho) lengyel orvos-filológus alkotta meg 1887-ben - ma már több millióan, anyanyelvként pedig több ezren beszélik világszerte.

Az eszperantó szókincse körülbelül akkora, mint a magyaré, de mindent kiejtés szerint kell leírni. A főneveknek nincsenek nemei, az igék ragozása pedig nem függ az alanytól. Az eszperantó használ előképzőket és a szóalakot megváltoztató képzőket, jeleket, ragokat is. Az "eg" például egy olyan jel, amelyet a szó közepén kell elhelyezni, és fokozza annak jelentését: a "bona" jelentése így jó, a "bonega" kifejezésé pedig kiváló.

Itthon is sokan választják az eszperantót idegen nyelvként: 2006 és 2011 között az angol és a német után eszperantóból tették a legtöbb nyelvvizsgát Magyarországon, a mesterséges nyelv még a franciát is lekörözte. Melyik Európa leghosszabb szava? Itt nézhetitek meg.

Nem véletlenül. A nyelviskolák ajánlatai szerint már 100 tantermi óra után, 300-400 óra tanulással is el lehet jutni a középfokra, míg a nagy nyelvek elsajátításához 2000-2500 órára van szükség. A 100 óra normál tempóban is maximum 25 hetet jelent, egy intenzív tanfolyamon pedig - az ígéretek szerint - pár hét alatt meg lehet szerezni a nyelvvizsgát. Az eszperantóból szerzett bizonyítványt sok egyetemi, főiskolai szakon elfogadják, az egyetlen feltétel, hogy államilag elismert legyen - ilyet Magyarországon az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központban tehettek.

Persze így is kérdés, megéri-e eszperantót tanulni, a munkaerőpiacon ugyanis nincs értéke az eszperantótudásnak, így az elhelyezkedéskor nem jelent előnyt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.