Milyen nyelvből lehet két hónap alatt nyelvvizsgát szerezni?

Évről évre több ezren nyelvvizsgáznak eszperantóból. Tényleg el lehet jutni a középfokig pár hét alatt? És vajon megéri-e egy olyan nyelvből bizonyítványt szerezni, amit a munkaerőpiac nem honorál?

  • Eduline
Shutterstock

Az eszperantó nyelvet Lazar Markovics Zamenhof (eszperantósított álneve: Lazaro Ludoviko Zamenho) lengyel orvos-filológus alkotta meg 1887-ben - ma már több millióan, anyanyelvként pedig több ezren beszélik világszerte.

Az eszperantó szókincse körülbelül akkora, mint a magyaré, de mindent kiejtés szerint kell leírni. A főneveknek nincsenek nemei, az igék ragozása pedig nem függ az alanytól. Az eszperantó használ előképzőket és a szóalakot megváltoztató képzőket, jeleket, ragokat is. Az "eg" például egy olyan jel, amelyet a szó közepén kell elhelyezni, és fokozza annak jelentését: a "bona" jelentése így jó, a "bonega" kifejezésé pedig kiváló.

Itthon is sokan választják az eszperantót idegen nyelvként: 2006 és 2011 között az angol és a német után eszperantóból tették a legtöbb nyelvvizsgát Magyarországon, a mesterséges nyelv még a franciát is lekörözte. Melyik Európa leghosszabb szava? Itt nézhetitek meg.

Nem véletlenül. A nyelviskolák ajánlatai szerint már 100 tantermi óra után, 300-400 óra tanulással is el lehet jutni a középfokra, míg a nagy nyelvek elsajátításához 2000-2500 órára van szükség. A 100 óra normál tempóban is maximum 25 hetet jelent, egy intenzív tanfolyamon pedig - az ígéretek szerint - pár hét alatt meg lehet szerezni a nyelvvizsgát. Az eszperantóból szerzett bizonyítványt sok egyetemi, főiskolai szakon elfogadják, az egyetlen feltétel, hogy államilag elismert legyen - ilyet Magyarországon az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központban tehettek.

Persze így is kérdés, megéri-e eszperantót tanulni, a munkaerőpiacon ugyanis nincs értéke az eszperantótudásnak, így az elhelyezkedéskor nem jelent előnyt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.