Évről évre több ezren nyelvvizsgáznak eszperantóból. Tényleg el lehet jutni a középfokig pár hét alatt? És vajon megéri-e egy olyan nyelvből bizonyítványt szerezni, amit a munkaerőpiac nem honorál?
Az eszperantó nyelvet Lazar Markovics Zamenhof (eszperantósított álneve: Lazaro Ludoviko Zamenho) lengyel orvos-filológus alkotta meg 1887-ben - ma már több millióan, anyanyelvként pedig több ezren beszélik világszerte.
Az eszperantó szókincse körülbelül akkora, mint a magyaré, de mindent kiejtés szerint kell leírni. A főneveknek nincsenek nemei, az igék ragozása pedig nem függ az alanytól. Az eszperantó használ előképzőket és a szóalakot megváltoztató képzőket, jeleket, ragokat is. Az "eg" például egy olyan jel, amelyet a szó közepén kell elhelyezni, és fokozza annak jelentését: a "bona" jelentése így jó, a "bonega" kifejezésé pedig kiváló.
Itthon is sokan választják az eszperantót idegen nyelvként: 2006 és 2011 között az angol és a német után eszperantóból tették a legtöbb nyelvvizsgát Magyarországon, a mesterséges nyelv még a franciát is lekörözte. Melyik Európa leghosszabb szava? Itt nézhetitek meg.
Nem véletlenül. A nyelviskolák ajánlatai szerint már 100 tantermi óra után, 300-400 óra tanulással is el lehet jutni a középfokra, míg a nagy nyelvek elsajátításához 2000-2500 órára van szükség. A 100 óra normál tempóban is maximum 25 hetet jelent, egy intenzív tanfolyamon pedig - az ígéretek szerint - pár hét alatt meg lehet szerezni a nyelvvizsgát. Az eszperantóból szerzett bizonyítványt sok egyetemi, főiskolai szakon elfogadják, az egyetlen feltétel, hogy államilag elismert legyen - ilyet Magyarországon az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központban tehettek.
Persze így is kérdés, megéri-e eszperantót tanulni, a munkaerőpiacon ugyanis nincs értéke az eszperantótudásnak, így az elhelyezkedéskor nem jelent előnyt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
