Politikusok nyelvvizsga nélkül: Gyurcsánynak nincs, Vonának van papírja

Mindössze kilencvenkilenc képviselő volt hajlandó nyilatkozni arról, szerzett-e nyelvvizsgát, és ha igen, mikor és...

  • Eduline
MTI / Kovács Attila

Mindössze kilencvenkilenc képviselő volt hajlandó nyilatkozni arról, szerzett-e nyelvvizsgát, és ha igen, mikor és hol - olvasható az Átlátszó blogon.

Az LMP akkor hozta nyilvánosságra képviselői nyelvvizsgaadatait, amikor kirobbant az elmúlt évek legnagyobb nyelvvizsgabotránya. Az Átlátszó megkeresésére a Párbeszéd Magyarországért képviselői is elküldték nyelvvizsga-bizonyítványaikat, bár hozzátették, hogy Karácsony Gergely és Szilágyi László nem szerzett papírt. A Demokratikus Koalíció öt tagjának vizsgaadatait adta át, a párt több tagja – köztük Gyurcsány Ferenc – soha nem szerzett nyelvvizsgát.

A Jobbik képviselőit egyenként keresték meg, a negyvenhárom fős frakcióból huszonnyolcan válaszoltak, köztük van Vona Gábor is, aki középfokú angol nyelvvizsgát szerzett.

A kormánypártok és az MSZP először nem válaszolt, de miután az Átlátszó munkatársai egyenként kérdezték meg őket, már érkezett pár válasz: az MSZP-ből huszonheten, a KDNP-ből tizenöten nyilatkoztak nyelvtudásukról. A 224 fős Fidesz-frakcióból viszont csak négyen válaszoltak, közülük két képviselőnek nincs bizonyítványa.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.