Nyelvvizsgázniuk kell azoknak, akik Oroszországban akarnak munkát vállalni

Az orosz parlament alsóháza pénteken elfogadta a munkavállaló bevándorlókat nyelvvizsgára kötelező törvénymódosítást.

  • MTI

Az orosz parlament alsóháza pénteken elfogadta a munkavállaló bevándorlókat nyelvvizsgára kötelező törvénymódosítást. A jogszabály azokra a migránsokra vonatkozik, akik vízum nélkül utazhatnak be az Oroszországi Föderáció területére, de a munkavállaláshoz engedélyt kell szerezniük. Hogyan tanulhattok oroszul otthonról, ingyen? A legjobb online kurzusokról itt olvashatjátok el összefoglalónkat.

Elsősorban a volt szovjet tagköztársaságok állampolgárait érinti az új szabályozás. Közülük is azokat, akik ingatlanüzemeltető cégeknél, a kiskereskedelemben vagy a szolgáltató ágazatban dolgoznak.

A december elsején életbe lépő jogszabály szerint nekik állami nyelvvizsgát kell tenniük, bizonyítandó, hogy legalább alapszinten tudnak oroszul. Emellett rendelkezniük kell általános iskolai végzettséget igazoló dokumentummal is.

Moszkvába és az orosz nagyvárosokba elsősorban a közép-ázsiai és kaukázusi köztársaságokból érkeznek a munkavállaló bevándorlók, de sokan vannak a moldovaiak és fehéroroszok is. Utóbbiakra és a dél-oszét bevándorlókra nem vonatkozik az új szabályozás, mivel országaikban az orosz államnyelvnek minősül.

A Szövetségi Migrációs Szolgálat adatai szerint Oroszországban 9,2 millió bevándorló él. Közülük 1,2 millióan dolgoznak törvényesen, 4,3 millióan azonban nem rendelkeznek munkavállalási engedéllyel.

Nem hivatalos adatok szerint legalább másfél millió tádzsik dolgozik Oroszországban, és évente 2-4 milliárd dollárnak megfelelő összeget küldenek haza, amely egymillió honfitársuk megélhetését fedezi.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.