Az orosz parlament alsóháza pénteken elfogadta a munkavállaló bevándorlókat nyelvvizsgára kötelező törvénymódosítást.
Az orosz parlament alsóháza pénteken elfogadta a munkavállaló bevándorlókat nyelvvizsgára kötelező törvénymódosítást. A jogszabály azokra a migránsokra vonatkozik, akik vízum nélkül utazhatnak be az Oroszországi Föderáció területére, de a munkavállaláshoz engedélyt kell szerezniük. Hogyan tanulhattok oroszul otthonról, ingyen? A legjobb online kurzusokról itt olvashatjátok el összefoglalónkat.
Elsősorban a volt szovjet tagköztársaságok állampolgárait érinti az új szabályozás. Közülük is azokat, akik ingatlanüzemeltető cégeknél, a kiskereskedelemben vagy a szolgáltató ágazatban dolgoznak.
A december elsején életbe lépő jogszabály szerint nekik állami nyelvvizsgát kell tenniük, bizonyítandó, hogy legalább alapszinten tudnak oroszul. Emellett rendelkezniük kell általános iskolai végzettséget igazoló dokumentummal is.
Moszkvába és az orosz nagyvárosokba elsősorban a közép-ázsiai és kaukázusi köztársaságokból érkeznek a munkavállaló bevándorlók, de sokan vannak a moldovaiak és fehéroroszok is. Utóbbiakra és a dél-oszét bevándorlókra nem vonatkozik az új szabályozás, mivel országaikban az orosz államnyelvnek minősül.
A Szövetségi Migrációs Szolgálat adatai szerint Oroszországban 9,2 millió bevándorló él. Közülük 1,2 millióan dolgoznak törvényesen, 4,3 millióan azonban nem rendelkeznek munkavállalási engedéllyel.
Nem hivatalos adatok szerint legalább másfél millió tádzsik dolgozik Oroszországban, és évente 2-4 milliárd dollárnak megfelelő összeget küldenek haza, amely egymillió honfitársuk megélhetését fedezi.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
