Nyelvi teszt miatt szégyenkezik egy ír légitársaság

Bocsánatkérésre kényszerült kedden egy ír légitársaság, miután nyelvi teszt kitöltésére kötelezett egy Írországban...

  • MTI

Fazekas István
Bocsánatkérésre kényszerült kedden egy ír légitársaság, miután nyelvi teszt kitöltésére kötelezett egy Írországban élő görög nőt útlevele és állampolgársága hitelességének bizonyítása céljából.

Az Aer Lingus társaság azt is közölte, hogy azonnali hatállyal véget vet a nyelvi tesztek alkalmazásának. A teszteket a társaság spanyolországi és portugáliai check-in pultjainál használta a hamis útlevelet használók kiszűrésére. Korábban a cég megtagadhatta a repülőgépre való felszállást azon utasainak, akik nem beszéltek folyékonyan az útlevelükben szereplő hazájuk nyelvén.

Az Aer Lingus eljárása azután kapott széles körű publicitást, hogy egy Írországban élő görög, Chryssa Dislis panaszt emelt a szerinte megalázó bánásmóddal szemben január elején. "Teljesen őrült helyzet volt. A biometrikus útlevelek korában hogyan akadályozhatják meg, hogy felszálljak egy repülőre, ha nem beszélek görögül" - mondta Dislis az AP hírügynökségnek.

A Barcelonából Corkba tartó nő megtagadta az angol és görög nyelvű tesztek kitöltését, amiért a társaság nem engedte felszállni a gépre, a brit útlevéllel utazó férjét és ír állampolgárságú lányukat pedig leszállították a repülőről. A feladatok a következők voltak: egy bekezdés felolvasása, a nála lévő összes készpénz bemutatása, egy létra és egy háromszög megrajzolása, négy számjegy hallás utáni megértése és úti céljának leírása.

A légitársaság szóvivője szerint a teszteket a brit határügynökségtől kapták 2011 elején. Az ügynökség akkor arra figyelmeztette az Aer Lingust, hogy egyre több illegális bevándorló próbál görög útlevél birtokában a szigetországba jutni, elsősorban Spanyolországon és Portugálián keresztül. A szóvivő elmondása szerint a légitársaság beszüntette a tesztek alkalmazását, és bocsánatot kért Dislistől, akinek korábban 200 eurós kártérítést is felajánlottak.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.