Melyik nyelvet tanulják legtöbben a felsőoktatásban?

Az egyetemisták alig több mint ötöde tanult valamilyen nyelvet a felsőoktatási intézmények keretein belül a 2016-2017-es tanévben - közölte a Magyar Nemzet keddi számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva.

  • MTI
pixabay

A 190 ezer nappali tagozatos hallgató közül 44 ezer 400-an tanultak idegen nyelvet - közölte a lap, amely hozzáteszi, hogy ebben a számban nem szerepelnek a nyelvszakos képzésben résztvevő tanulók.

A diákok körében továbbra is az angol a legnépszerűbb; a nyelvet tanuló diákok 54 százaléka, több mint 24 ezer hallgató választotta. A második helyen a német nyelv áll, ezt mintegy 6100-an tanulták. A lap emlékeztet: a 2012/2013-as tanévben még 11 ezren tanultak németül a felsőoktatásban.

Latinul mintegy 5400 hallgató tanult, míg magyarul 2800-an. Ezer fő fölötti tanuló választotta a franciát, a spanyolt, illetve az oroszt.

A lap idézi Rozgonyi Zoltánt, a Nyelvtudásért Egyesület elnökét, aki szerint a felsőoktatásban zajló nyelvi képzések többsége az adott szakirány alapján megkövetelt szakképzést jelenti. Hozzátette: csak szűk körben van jelen az általános nyelvi képzés lehetősége, holott a legtöbb diáknak az alapfokú nyelvvizsga szintjéről a középfokra eljuttató képzésre volna szüksége.

 Az elnök szerint ma a diákok úgy kerülnek be a felsőoktatásba, hogy nincs használható nyelvismeretük részben saját hibájuk, részben a középfokú nyelvoktatás színvonala miatt.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.