Melyik nyelvet tanulják legtöbben a felsőoktatásban?

Az egyetemisták alig több mint ötöde tanult valamilyen nyelvet a felsőoktatási intézmények keretein belül a 2016-2017-es tanévben - közölte a Magyar Nemzet keddi számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva.

  • MTI
pixabay

A 190 ezer nappali tagozatos hallgató közül 44 ezer 400-an tanultak idegen nyelvet - közölte a lap, amely hozzáteszi, hogy ebben a számban nem szerepelnek a nyelvszakos képzésben résztvevő tanulók.

A diákok körében továbbra is az angol a legnépszerűbb; a nyelvet tanuló diákok 54 százaléka, több mint 24 ezer hallgató választotta. A második helyen a német nyelv áll, ezt mintegy 6100-an tanulták. A lap emlékeztet: a 2012/2013-as tanévben még 11 ezren tanultak németül a felsőoktatásban.

Latinul mintegy 5400 hallgató tanult, míg magyarul 2800-an. Ezer fő fölötti tanuló választotta a franciát, a spanyolt, illetve az oroszt.

A lap idézi Rozgonyi Zoltánt, a Nyelvtudásért Egyesület elnökét, aki szerint a felsőoktatásban zajló nyelvi képzések többsége az adott szakirány alapján megkövetelt szakképzést jelenti. Hozzátette: csak szűk körben van jelen az általános nyelvi képzés lehetősége, holott a legtöbb diáknak az alapfokú nyelvvizsga szintjéről a középfokra eljuttató képzésre volna szüksége.

 Az elnök szerint ma a diákok úgy kerülnek be a felsőoktatásba, hogy nincs használható nyelvismeretük részben saját hibájuk, részben a középfokú nyelvoktatás színvonala miatt.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.