Megmagyarázzák Hoffmannék, miért volt szükség A2-es nyelvvizsgára

Államilag elismert nyelvvizsgát a jövőben nemcsak B1, B2 és C1, hanem A2 szinten is lehet tenni - az emberierőforrás-minisztérium megmagyarázta, miért volt szükség az alapfokúnál is könnyebb nyelvvizsgaszintre.

  • MTI
Stiller Ákos

A tárca közleménye szerint ennek indoka, hogy jelenleg Magyarországon az Európai Unió tagállamaiban széles körben elfogadott és alkalmazott "Közös Európai Referenciakeret" 6 fokozatából csak 3 szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni (B1=alapfok, B2=középfok, C1=felsőfok). A Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti - mutattak rá. Az új nyelvvizsgaszabályokról itt olvashattok.

A minisztérium az előterjesztés benyújtásakor kifejtette: az A2 szintű nyelvtudást mérő vizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű, személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérik.

A nyelvhasználó eszerint megérti a leggyakrabban előforduló szókincset, ha a számára legközvetlenebb személyes dolgokról van szó, például a személyével, a családdal, vásárlással, a közvetlen környezettel vagy a munkával kapcsolatban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást korábban azzal indokolta, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez - írta az előterjesztő.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.