Így buktak le a nyelvvizsgagyár irányítói

Egy flört okozta a fél éve leleplezett nyelvvizsgagyár vesztét - írja a Blikk. P.

  • Eduline
Shutterstock

Egy flört okozta a fél éve leleplezett nyelvvizsgagyár vesztét - írja a Blikk. P. András, a bizonyítványgyár egyik feltételezett működtetőjének feleségét elcsábította egy férfit, aki valójában rendőrtiszt volt.

Az ügyészség fél éve leplezte le a feltételezett bűnszervezetet. A gyanú szerint hárman irányították a rendszert: egy volt NAV-os ellenőr Nyíregyházáról mozgatta a szálakat, az ügyészség tolmácsa, P. András Budapesten irányított, a Károli Gáspár Református Egyetem egyik nyelvtanára pedig az elit kuncsaftokkal tartott kapcsolatot.

Az "ügyfelek" között több tucat rendőr, adóhivatali dolgozó, sőt polgármester is akadt. Az ügynek eddig 6-700 gyanúsítottja van, de ez a szám folyamatosan emelkedik. Többségük diplomára váró diák, akik 300 ezer forintért jutottak nyelvvizsgához.

Hosszú ideig tartó, titkosszolgálati módszereket is alkalmazó nyomozással tárták fel a hatóságok a nyelvvizsgabotrányt. A nyomozók telefonokat hallgathattak le, nyomkövetőket alkalmazhattak, lakásokba is telepíthettek lehallgató készülékeket, több fedett nyomozót pedig befizettek a könnyített vizsgára, fejenként több százezer forintért, hogy később bizonyítható legyen a gyanú - írta korábban az Origo.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.