Hetven diákot vert át egy szegedi nyelviskola vezetője

Hetven diákja becsapásával vádolják egy szegedi nyelviskola vezetőjét.

  • MTI
Képünk illusztráció
Túry Gergely

Hetven diákja becsapásával vádolják egy szegedi nyelviskola vezetőjét. Üzletszerűen elkövetett sikkasztás vétsége és más, a rendőrség által nem részletezett bűncselekmények miatt javasolt vádemelést ellene a rendőrség – tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán az MTI-t. A rendőrség honlapján olvasható közlemény szerint 2012 májusában egy magánszemély feljelentése alapján indult nyomozás.

A sértett egy közvetítőn keresztül megállapodott a nyelviskolával arról, hogy felkészítik a nyelvvizsgára. Az ezért kért összeget befizette, a tanfolyam azonban nem kezdődött el, a pénzét mégsem kapta vissza.

A nyomozók több zsáknyi iratot foglaltak le, amely alapján megállapították, hogy az ügynek több sértettje van. Az iskolát működtető cég egy idő után az alkalmazottait sem fizette ki, sőt a közüzemi szolgáltatóknak is adós maradt.

A nyelviskola vezetője, a 28 éves F. Krisztián tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Azzal védekezett, hogy gazdasági lehetőségei beszűkültek, ezért nem teljesítette az általa vállaltakat. A rendőrség a nyomozást befejezte, és az ügy iratait vádemelési javaslattal megküldte az ügyészségnek.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.