Nyelvvizsga nélkül diploma? Ezt gondoljátok a "nyelvvizsga-amnesztiáról"

A kormány támogatja, a rektorok nem örülnek annak a módosító javaslatnak, amely 2013-tól hároméves „amnesztiát” adna azoknak a hallgatóknak, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetik át a diplomájukat. A vitába ti is beszálltatok - íme, a ti véleményetek.

  • Eduline

Az igaz, hogy valakinek (gondolok itt elsősorban a 40 év felettiekre) tényleg semmi szüksége nincs egy nyelvvizsgára, mert már jó ideje van munkahelye, ahol eddig sem volt, és nagy valószínűséggel a jövőben sem lesz szüksége idegennyelv-ismeretre, csak az élet úgy hozta, hogy valamilyen okból egyetemet végzett. Őket megértem, hogy nehezen tudják elképzelni, hogy megtanuljanak egy nyelvet. Ilyenkor szoktak jönni a nagyszerű ötletek, mint például az eszperantó kvázi mentőövként. Na ennek aztán már tényleg nem látom értelmét. Megtanulni egy olyan nyelvet, amelynek soha semmi hasznát nem fogja venni, csak azért, hogy legyen nyelvvizsgája. Ez egy felesleges kanyar a cél előtt. A tervezet elképzelésein felül én még valamilyen életkörülményhez, életkorhoz kötődő jellemzővel szűrném ki azokat a „kiváltságosakat”, akik mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól. Azon pedig felesleges vitatkozni, hogy egy huszonévesnek kötelező-e legalább egy nyelvvizsga, amíg az a vita is tart, miszerint így is túl sok a diplomás ember ebben az országban.

A diplomához kötelező nyelvvizsga teljességgel haszontalan, külföldön senki nem kér nyelvvizsgát. Sőt, Magyarországon sem kellene. A lényeg, hogy a nyelvet kell beszélni, csak és kizárólag a tudás számít. Ahol valóban fontos a nyelv, ott úgyis el fognak az emberrel beszélgetni, és senkit nem fog zavarni, ha nincs nyelvvizsga, mert a tudás a fontos. Miért jobb az, hogy az embereknek van nyelvvizsgája, de egy mukkot sem tudnak megszólalni két év múlva? Kit fog felszívni a munkaerőpiac: aki valóban beszél egy nyelvet, vagy aki totál sík, de van róla papírja?

Nálunk, a főiskolán nem volt nyelvoktatás. Csak jó pénzért lehetett volna szakmai angolt tanulni, hát köszönjük… Fizettem én nyáron a 100 órás tanfolyamot, hátha valami kisül belőle, de édeskevésnek bizonyult. Két hónapja nekem is megvan  az államvizsgám, de csak mereszthetem a sejhajom vele, meg plusz pénzek mennek el nyelvtanfolyamokra, de véges a családi kassza, így meg nem tudok elhelyezkedni.

„Valaki közép- vagy felsőfokon beszél egy vagy két nyelvet, de nincs kedve finanszírozni a nyelvvizsga költségeit” – ez hülyeség. Ha valaki közép- vagy felsőfokon beszél egy vagy két nyelvet, elmegy, és levizsgázik. Nem ezért hagyja bent a végzők fele a diplomát. Nem tudom, miért nem oktatnak nyelvet mindenhol. Nálunk még 4 félév orosz és 4 félév másik nyelv, pontosabban két nyelvi záróvizsga volt kötelező. Azóta is sajnálom, hogy csak túlesni akartam rajta, pedig ötös volt mindkettő. De sajnos egyiket sem tudok vizsgaszinten.

Mi a véleményetek a hároméves "nyelvvizsga-amesztiáról"? Jó-e egyáltalán az a szabály, amely szerint csak az veheti át a diplomáját, aki nyelvvizsgát is szerez? A vita nincs lezárva, írjátok meg a véleményeteket itt, kommentben! 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.