Ennyi pluszpontot ad a BME a nyelvvizsgáért a 2025-ös felvételin

A 100 intézményi pontból maximum 50-et szerezhettek meg a nyelvvizsgával, azonban már a részeredményekért is jár pluszpont.

Az egyetemek idén is saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy mire adnak intézményi pontot. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a legtöbb felsőoktatási intézménnyel ellentétben arra is ad pontot, ha például csak az írásbeli vagy a szóbeli részét teljesítettétek a nyelvvizsgának.

Intézményi pontok számítása 2025

Így pontozza a BME a nyelvvizsgát:

  • B2 államilag elismert írásbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 18 pont
  • B2 államilag elismert szóbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 18 pont
  • B2 komplex államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 36 pont
  • C1 államilag elismert írásbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 25 pont
  • C1 államilag elismert szóbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 25 pont
  • C1 komplex államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 50 pont

Azzal, hogy mire kaphattok még pluszpontont az egyetemen, ebben a cikkünkben részletesen foglalkozunk:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.