Az első helyre idén a nagy tudományegyetemek helyett egy kisebb, specifikus képzéseket nyújtó intézmény került.
Az Állatorvostudományi Egyetem összes alap- és osztatlan képzésére felvett nappali tagozatos hallgató mintegy 87,92 százaléka jelentkezett legalább egy nyelvvizsga birtokában az intézménybe - derül ki a HVG Diploma 2025-ös hallgatói kiválósági rangsorából.
A hallgatói kiválósági rangsort összesen négy szempont;
alapján állították össze.
Az összesített rangsor első öt helyét mindezek alapján idén
szerezte meg.
Az egyetemek sorrendje ugyanakkor nagyon máshogy alakul, ha a szempontokat külön-külön is megnézzük. A felvettek pontátlaga például a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a legmagasabb, a legtöbb középiskolai versenyen helyezést elért diák pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Műegyetemre és Debreceni Egyetemre jelentkezett.
A legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgató pedig idén az összesített rangsorban 13. helyen szereplő Állatorvostudományi Egyetemre jelentkezett, ami tavalyi nyelvi részrangsorban még a hatodik helyen szerepelt. Ez azt jelenti, hogy az egyetemre a 2024/25-ös általános felvételi eljárásban jelentkező 705 hallgató közül körülbelül 660-an jelölték meg, hogy rendelkeznek legalább egy nyelvvizsgával. A második helyre a - jóval több felvételizővel rendelkező - Budapesti Corvinus Egyetem került 82,78 százalékkal, a harmadik helyre pedig a Semmelweis Egyetem 80,67 százalékkal.
Erre a tíz egyetemre jelentkezett a legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgató:
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
 hvg A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted. |
Visszaesett a nyelvvizsgázók száma
Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk már, a nyelvvizsgázók száma évről évre csökken a kormány intézkedései miatt. A piacnak az első csapást a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amensztia jelentette, majd - bár 2014-ben még az volt a cél, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen a nyelvtudás - 2022 decemberében a kormány azt az intézkedést hozta, hogy nemhogy a felvételihez, de az alapszakos egyetemi diploma megszerzéséhez sem lesz már szükség a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvtudás igazolására.
Így annak ellenére, hogy a nyelvvizsga még mindig pontokat ér a felsőoktatási felvételiben, a vizsgázók száma jelentősen visszaesett.
Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adatai szerint 2023-ban összesen csupán 66 307-en nyelvvizsgáztak. A legtöbben, 53 750-en angol nyelvből, amit 9748 vizsgázóval a német, 536 fővel pedig a francia követett. Ezzel szemben 2019-ben, a koronavírus-járvány és a felsőoktatási törvény módosítása előtt még közel kétszer ennyien, összesen 124 470-en nyelvvizsgáztak.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
