2023 második felében 22,2 ezer, 2022 második félévében 30,7 ezer nyelvvizsgázó volt. Idén egyelőre csak 6813-an vizsgáztak.
Az Oktatási Hivatal (OH) közzétette, hogy idén eddig hányan jelentkeztek nyelvvizsgára. Az adatokból kiderült, hogy 2024 első félévében több mint 5 ezer fővel kevesebb jelentkező volt, mint 2023 azonos időszakában – írja a Népszava.
Az OH adatai alapján
Hozzá kell tenni, hogy az idei adatok még nem véglegesek, év végéig még növekedhet a vizsgázók száma, azonban ha marad az eddigi csökkenő tendencia, akkor nem fogjuk elérni a 2023-as határt.
A lap egészen 2019-ig visszamenőleg vizsgálta a számokat, amiből azt tudhattuk meg, hogy a legnagyobb arányban az egyetemisták korosztálya körében csökkent a nyelvvizsgázók létszáma. A 20-24 évesek közül 2019-hez képest 2023-ban 55 százalékkal kevesebben jelentkeztek nyelvvizsgára.
A 25-29 éves korcsoportban pedig 14,7 ezren vizsgáztak 2019-ben, 2023-ban viszont már csak 3165-en, ami 78,5 százalékos csökkenést jelent.
A komoly visszaesés legfőbb oka egyértelműen a diploma megszerzéséhez szükséges kötelező nyelvvizsga eltörlése volt. 2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával a kormány írásba foglalta, hogy többé - ellentétben az addig érvényben lévő szabályokkal - nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a legalább egy darab B2-es szintű nyelvvizsga.
Ennek ellenére, aki a felsőoktatásban akar tanulni érdemes nyelvvizsgát tennie, ugyanis az egyetemi felvételi során intézményi pontok járnak a nyelvvizsga bizonyítványért:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
