2023 második felében 22,2 ezer, 2022 második félévében 30,7 ezer nyelvvizsgázó volt. Idén egyelőre csak 6813-an vizsgáztak.
Az Oktatási Hivatal (OH) közzétette, hogy idén eddig hányan jelentkeztek nyelvvizsgára. Az adatokból kiderült, hogy 2024 első félévében több mint 5 ezer fővel kevesebb jelentkező volt, mint 2023 azonos időszakában – írja a Népszava.
Az OH adatai alapján
Hozzá kell tenni, hogy az idei adatok még nem véglegesek, év végéig még növekedhet a vizsgázók száma, azonban ha marad az eddigi csökkenő tendencia, akkor nem fogjuk elérni a 2023-as határt.
A lap egészen 2019-ig visszamenőleg vizsgálta a számokat, amiből azt tudhattuk meg, hogy a legnagyobb arányban az egyetemisták korosztálya körében csökkent a nyelvvizsgázók létszáma. A 20-24 évesek közül 2019-hez képest 2023-ban 55 százalékkal kevesebben jelentkeztek nyelvvizsgára.
A 25-29 éves korcsoportban pedig 14,7 ezren vizsgáztak 2019-ben, 2023-ban viszont már csak 3165-en, ami 78,5 százalékos csökkenést jelent.
A komoly visszaesés legfőbb oka egyértelműen a diploma megszerzéséhez szükséges kötelező nyelvvizsga eltörlése volt. 2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával a kormány írásba foglalta, hogy többé - ellentétben az addig érvényben lévő szabályokkal - nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a legalább egy darab B2-es szintű nyelvvizsga.
Ennek ellenére, aki a felsőoktatásban akar tanulni érdemes nyelvvizsgát tennie, ugyanis az egyetemi felvételi során intézményi pontok járnak a nyelvvizsga bizonyítványért:
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
