Ezeket az idegen nyelveket tanulták a legtöbben 2023-ban

122 országban az angol a legnépszerűbb, de ritkább idegen nyelvek is felkerültek a top 10-es listára.

  • Székács Linda

2023-ban is tarolt az angol. Ezt tanulták a legtöbben idegen nyelvként a Duolingo 2023-as felmérése szerint.

A népszerű nyelvtanuló applikáció éves felmérésében azt írják; az angol a tavalyi évben mintegy 122 országban volt a legnépszerűbb idegen nyelv. Ez hárommal több, mint 2022-ben. Felkerült a listára Afganisztán, a Maldív-szigetek és Málta is.

A legtöbben (54%) Kínában tanulnak angolul, amit Vietnam (50%) és India (40%) követ.

A legtöbb leckét az applikációban az indiaiak töltik ki egy nap alatt.

A második legtöbbet tanult idegen nyelv a spanyol volt, amit 34 országban tanulnak a legtöbben - főként Dél-Amerikában -, a harmadik pedig a francia lett. Ez 22 országban a legnépszerűbb idegen nyelv.

A top 10-be bekerült még a

  • német,
  • japán,
  • koreai,
  • olasz,
  • hindi,
  • kínai,

utolsó helyen pedig a portugál.

Magyarok a legelkötelezettebbek között

A Duolingo azt is megosztotta, hogy mely országokban élnek a legelkötelezettebb nyelvtanulók, tehát azok, akik a leghosszabb ideje használják az alkalmazást. Az első helyre Fehéroroszország került, amit Japán, majd Magyarország követ. A negyedik és ötödik helyre Oroszország és Ukrajna került.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.