Ezeket az idegen nyelveket tanulták a legtöbben 2023-ban

122 országban az angol a legnépszerűbb, de ritkább idegen nyelvek is felkerültek a top 10-es listára.

  • Székács Linda

2023-ban is tarolt az angol. Ezt tanulták a legtöbben idegen nyelvként a Duolingo 2023-as felmérése szerint.

A népszerű nyelvtanuló applikáció éves felmérésében azt írják; az angol a tavalyi évben mintegy 122 országban volt a legnépszerűbb idegen nyelv. Ez hárommal több, mint 2022-ben. Felkerült a listára Afganisztán, a Maldív-szigetek és Málta is.

A legtöbben (54%) Kínában tanulnak angolul, amit Vietnam (50%) és India (40%) követ.

A legtöbb leckét az applikációban az indiaiak töltik ki egy nap alatt.

A második legtöbbet tanult idegen nyelv a spanyol volt, amit 34 országban tanulnak a legtöbben - főként Dél-Amerikában -, a harmadik pedig a francia lett. Ez 22 országban a legnépszerűbb idegen nyelv.

A top 10-be bekerült még a

  • német,
  • japán,
  • koreai,
  • olasz,
  • hindi,
  • kínai,

utolsó helyen pedig a portugál.

Magyarok a legelkötelezettebbek között

A Duolingo azt is megosztotta, hogy mely országokban élnek a legelkötelezettebb nyelvtanulók, tehát azok, akik a leghosszabb ideje használják az alkalmazást. Az első helyre Fehéroroszország került, amit Japán, majd Magyarország követ. A negyedik és ötödik helyre Oroszország és Ukrajna került.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.