Milyen nyelvvizsga kell a külföldi továbbtanuláshoz?

Mutatjuk, melyek azok a nyelvvizsgák, amelyeket Magyarországon megszerezve a külföldi egyetemeken is elfogadnak.

A külföldi továbbtanulás egyik legfontosabb feltétele, hogy rendelkeznetek kell nemzetközi nyelvvizsgával. Ha angol nyelvű képzésre szeretnétek jelentkezni, akkor érdemes tudnotok, hogy az egyetemek általában az alábbi nyelvvizsgákat fogadják el:

  • TOEFL (Test of English as a Foreign Language)
  • IELTS (International English Language Testing System)
  • Cambridge
  • LanguageCert

Az IELTS és a Cambridge viszont hagyományos tantermi nyelvvizsgák, amiket Magyarországon a British Council szervez. A legtöbb egyetemen ezekből a C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgát kérik a jelentkezéshez. Emellett az IELTS nyelvvizsga érvényessége két évig tart.

Szintén két év után meg kell újítania a TOEFL nyelvvizsgát is. Ez egy online kitölthető, jellemzően négy-öt óra hosszúságú teszt, amit kifejezetten az egyetemi jelentkezéshez használhattok. A nyelvtudásotok szintjét ezt követően az elért pontok alapján határozzák meg:

  • a 47-65 pont B1-es,
  • a 66-82 pontos eredmény B2-es,
  • a 82 pont feletti vizsga pedig C1-es szintű, felsőfokú nyelvvizsgát ér.
A LanguageCert-et Európa-szerte használják az egyetemi továbbtanuláshoz. Emellett ennek a típusú nyelvizsgának Nagy-Britanniában Secure English Language Test státusza van, ami azt jelenti, hogy vízumhoz is letehető.

    Fontos azt is megjegyezni, hogy szakonként és intézményenként is változhat, hogy pontosan milyen nyelvvizsgát és annak milyen szintjét (B2, C1) fogadják el, ezért ennek minden esetben nézzetek utána az adott egyetem honlapján.

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.