Mutatjuk, mik a legritkábban beszélt idegen nyelvek.
Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának április 2-án elérhető adatai szerint 2023-ban összesen 66 306-an nyelvvizsgáztak valamilyen idegen nyelvből, sikeres nyelvvizsgát pedig 55 906-an tettek.
A legtöbben, 53 749-en angol nyelvből próbáltak bizonyítványt szerezni alap-, közép- vagy emelt szinten, ami végül 41 876 főnek sikerült, míg németből 9784-en próbálkoztak és 7039-en szereztek bizonyítványt. Ezeket a spanyol követte 716 nyelvvizsgázóval és 496 sikeres nyelvvizsgával, majd a francia 536 vizsgázóval és 383 sikeres nyelvvizsgával, utána pedig az olasz, amiből 518-an próbálkoztak és 372 fő szerzett bizonyítványt.
321 próbálkozó közül 231 - feltehetőleg külföldi - szerzett nyelvizsgát magyar nyelvből, 207-en pedig oroszból, de megpróbálkoztak néhányan a szlovákkal, a lovárival, a szerbbel, a latinnal és a románnal, valamint ukránnal is.
Vannak azonban olyan nyelvek, amikből mindössze egy maréknyian szereztek nyelvvizsgát 2023-ban.
Arab nyelvből például heten próbálkoztak és hat főnek sikerült, finnel nyolc fő próbálkozott és végül szintén hat fő teljesítette sikeresen, lengyelből öt sikeres nyelvvizsga született, újgörögből hat, japánból nyolc, dánból három, bolgárból pedig mindössze egy.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
