Mutatjuk, mik a legritkábban beszélt idegen nyelvek.
Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának április 2-án elérhető adatai szerint 2023-ban összesen 66 306-an nyelvvizsgáztak valamilyen idegen nyelvből, sikeres nyelvvizsgát pedig 55 906-an tettek.
A legtöbben, 53 749-en angol nyelvből próbáltak bizonyítványt szerezni alap-, közép- vagy emelt szinten, ami végül 41 876 főnek sikerült, míg németből 9784-en próbálkoztak és 7039-en szereztek bizonyítványt. Ezeket a spanyol követte 716 nyelvvizsgázóval és 496 sikeres nyelvvizsgával, majd a francia 536 vizsgázóval és 383 sikeres nyelvvizsgával, utána pedig az olasz, amiből 518-an próbálkoztak és 372 fő szerzett bizonyítványt.
321 próbálkozó közül 231 - feltehetőleg külföldi - szerzett nyelvizsgát magyar nyelvből, 207-en pedig oroszból, de megpróbálkoztak néhányan a szlovákkal, a lovárival, a szerbbel, a latinnal és a románnal, valamint ukránnal is.
Vannak azonban olyan nyelvek, amikből mindössze egy maréknyian szereztek nyelvvizsgát 2023-ban.
Arab nyelvből például heten próbálkoztak és hat főnek sikerült, finnel nyolc fő próbálkozott és végül szintén hat fő teljesítette sikeresen, lengyelből öt sikeres nyelvvizsga született, újgörögből hat, japánból nyolc, dánból három, bolgárból pedig mindössze egy.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
