Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Míg a gimnáziumi oktatásban a spanyolt tanulják a legtöbben, a szakképzésben a németet.
Az Európai Unió országaiban igen magas azoknak az általános- vagy középiskolai oktatásban részt vevő tanulóknak a száma, akik legalább egy idegen nyelvet tanulnak.
Az Eurostat egy 2023 szeptemberében kiadott elemzése szerint 2021-ben az alapfokú oktatásban részesülő tanulók 86,3 százaléka, míg a középiskolások 91-98,5 százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet, a második vagy harmadik idegen nyelvet is tanuló általános iskolások aránya pedig 61 százalék, 2,6 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Növekedés látható ugyanakkor a középiskolások esetében is. Míg 2013-ban 34,1 százalékuk tanult legalább két idegen nyelvet, addig 2021-ben már 34,9 százalékuk.
Meglepő adat egyébként, hogy a kutatás szerint 2021-ben Románia volt az egyetlen olyan uniós ország, ahol a szakmai oktatásban részt vevő tanulók közel száz százaléka is legalább két vagy annál több idegen nyelvet tanult. Őket Finnország követi 82 százalékkal, majd Lengyelország 77 és Luxemburg 75 százalékkal.
Mik a leggyakrabban tanult idegen nyelvek?
Nem újdonság, hogy a legtöbb uniós országban a tanulók első idegen nyelvként az angolt tanulják, legyen szó általános iskolai, középiskolai vagy szakmai oktatásról, a diákok 78,6 százaléka pedig sikeresen el is sajátítja azt.
Második helyen az általános középiskolai oktatás (gimnáziumok) esetében a spanyol végzett, amit az unióban élő diákok 26,8 százaléka tanul. Ezt követi a francia 22,3 százalékkal, a német 21,8 százalékkal, majd az olasz mindössze 3,2 százalékkal. A leggyakrabban tanult nem EU-s idegen nyelv az orosz, amit a diákok 2,8 százaléka tanul, a legtöbben Észtországban, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában.
Más a helyzet azonban a szakképzés esetében, ott ugyanis az angolt 17,9 százalékkal a német követi, majd a francia 16,4 és a spanyol 7 százalékkal, az olaszt pedig felváltja az orosz 2,2 százalékkal, ami Bulgáriában, Cipruson és Lettországban a legnépszerűbb.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt.