Ezekben a középiskolákban írták a legjobb matekérettségit
A legjobb három között vidéki gimnázium is szerepel. Mutatjuk a részleteket.
Míg a gimnáziumi oktatásban a spanyolt tanulják a legtöbben, a szakképzésben a németet.
Az Európai Unió országaiban igen magas azoknak az általános- vagy középiskolai oktatásban részt vevő tanulóknak a száma, akik legalább egy idegen nyelvet tanulnak.
Az Eurostat egy 2023 szeptemberében kiadott elemzése szerint 2021-ben az alapfokú oktatásban részesülő tanulók 86,3 százaléka, míg a középiskolások 91-98,5 százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet, a második vagy harmadik idegen nyelvet is tanuló általános iskolások aránya pedig 61 százalék, 2,6 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Növekedés látható ugyanakkor a középiskolások esetében is. Míg 2013-ban 34,1 százalékuk tanult legalább két idegen nyelvet, addig 2021-ben már 34,9 százalékuk.
Meglepő adat egyébként, hogy a kutatás szerint 2021-ben Románia volt az egyetlen olyan uniós ország, ahol a szakmai oktatásban részt vevő tanulók közel száz százaléka is legalább két vagy annál több idegen nyelvet tanult. Őket Finnország követi 82 százalékkal, majd Lengyelország 77 és Luxemburg 75 százalékkal.
Mik a leggyakrabban tanult idegen nyelvek?
Nem újdonság, hogy a legtöbb uniós országban a tanulók első idegen nyelvként az angolt tanulják, legyen szó általános iskolai, középiskolai vagy szakmai oktatásról, a diákok 78,6 százaléka pedig sikeresen el is sajátítja azt.
Második helyen az általános középiskolai oktatás (gimnáziumok) esetében a spanyol végzett, amit az unióban élő diákok 26,8 százaléka tanul. Ezt követi a francia 22,3 százalékkal, a német 21,8 százalékkal, majd az olasz mindössze 3,2 százalékkal. A leggyakrabban tanult nem EU-s idegen nyelv az orosz, amit a diákok 2,8 százaléka tanul, a legtöbben Észtországban, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában.
Más a helyzet azonban a szakképzés esetében, ott ugyanis az angolt 17,9 százalékkal a német követi, majd a francia 16,4 és a spanyol 7 százalékkal, az olaszt pedig felváltja az orosz 2,2 százalékkal, ami Bulgáriában, Cipruson és Lettországban a legnépszerűbb.
A legjobb három között vidéki gimnázium is szerepel. Mutatjuk a részleteket.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint az egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Kemény szigorításokat és KRESZ-módosítást terveznek annak érdekében, hogy csökkenjen a rolleres balesetek száma.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium eredetileg 242 millió forintos támogatást kapott volna három év alatt a PADME-tól, de az MNB alapítványa már a támogatás második évében felmondta az együttműködést.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.