A2, B2, C1 - mi a különbség bizonyos nyelvvizsga szintek között?

Ahogy arról korábban már beszámoltunk nektek, 2024-től számos egyetem már a középszintnél, vagyis B2-es szintnél alacsonyabb, B1-es vagy A2-es nyelvvizsgát, esetleg részvizsgát is elfogad. Hogy tisztában legyetek azzal, mit jelentenek ezek a szintek és fokozatok, elmagyarázzuk nektek, pontosan mik a különbségek bizonyos szintű nyelvvizsgák között.

  • Székács Linda

A szintek közötti különbséget az Európai Tanács által jóváhagyott Közös Európai Referenciakeret (KER) határozza meg, vizsgarészenként (hallás, olvasás, beszéd- és íráskészség) részletesen elmagyarázva, hogy pontosan mit kell teljesítenetek, hogy sikeres legyen a választott szintű nyelvvizsgátok.

A1, A2 - alapfok

Az 'A' jelölésű nyelvvizsgák alapvetően a kezdő, alapfokú tudású nyelvi szintet határozzák meg. Az ezen a szinten vizsgázó diákok bár zömében egyszerű kifejezésekkel és nem túl bonyolult nyelvtani szerkezetek használatával, de szóban és írásban is képesek kifejezni magukat és egyszerű párbeszédeket folytatni. Az eddigi felvételi szabályozások szerint ezért a nyelvtudásért nem járt pluszpont az egyetemi felvételiben, 2024-től azonban számos egyetemen már az alapfokú nyelvtudást is pontokkal díjazzák, ezért érdemes lehet elgondolkodnotok, hogy a felvételi előtt megpróbáljátok az alapfokú nyelvvizsgát akár a második, vagy esetleg harmadik tanult idegen nyelvetekből.

B1, B2 - középfok

A középfokot jelölő szinten belül megkülönböztetik a közép-haladó (B1), illetve a haladó (B2) szintet. Azok, akik B1 szintű nyelvtudással rendelkeznek képesek arra, hogy a mindennapi életben, vagy egy esetleges külföldi utazás során elboldoguljanak és értsék az adott ország nyelvét, legyen szó beszélt vagy írott kommunikációról, esetleg egy hosszabb szöveg, könyv vagy cikk értelmezéséről, amennyiben az adott téma nem túl bonyolult.

Ezzel szemben a B2-es szintű nyelvtudással rendelkező, nyelvvizsgára készülő nyelvtanulók már ismeretlen témájú szövegeket is megértik, és képesek probléma nélkül kommunikálni egy anyanyelvi beszélő személlyel, érvelni vagy ellenérvelni bizonyos témákban, továbbá hosszabb szövegeket, hivatalos leveleket vagy akár esszéket is írni.

C1, C2 - felsőfok

Bár a felsőfokon is megkülönböztetnek két szintet, valójában nincs túl sok különbség a C1 és C2 között.

Azok, akik C1 szinten vannak egy adott idegen nyelvből, képesek komolyabb erőfeszítés nélkül megérteni bármilyen filmet, tévéműsort, előadást, párbeszédet vagy irodalmat, tanulmányokat akkor is, ha annak témája átvitt értelmű, illetve ahhoz saját gondolatokat, hozzászólásokat is képesek hozzáfűzni, vagy írásban megfogalmazni.

A C2 szintű nyelvtanulók pedig akár már az akcentussal beszélőket is probléma nélkül megértik, könnyedén boldogulnak anyanyelvi környezetben, és képesek magas szinten szövegeket alkotni vagy beszélni.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.