Jordániából és Pakisztánból is jóval több Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas tanul Magyarországon, mint például Kínából. Utóbbi a több mint száz országot tartalmazó listán csak a tizedik helyen áll.
Az elmúlt napokban nagy visszhangot kapott Gulyás Virág Facebook-bejegyzése, amelyben a politikai influenszer egy magyar rendszámú buszról leszálló külföldiek kapcsán kezdett találgatásokba. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem sokkal később tiszta vizet öntött a pohárba: mint ahogyan azt a közleményükben írták, a buszon magyar állami ösztöndíjjal itt tanuló hallgatók utaztak, akik egy soproni országismereti programon vettek részt.
De hány külföldi egyetemista tanul valójában hazánkban a Stipendium Hungaricum programmal, és mely országokból érkeznek a legtöbben? A Stipendium Hungaricum programot kezelő Tempus Közalapítvány (TKA) hivatalos, legfrissebb statisztikái alapján több mint száz ország szerepel a listán, és nem feltétlenül azok állnak az élen, amelyekre elsőre gondolnánk.
A TKA adatai szerint a 2025/2026-os tanév őszi félévében összesen 10 742 Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas hallgató tanult Magyarországon. A program lényege – amelyet 2013-ban hozott létre az előző kormány –, hogy a résztvevő országokból érkező külföldi hallgatók állami ösztöndíjjal folytathatják tanulmányaikat magyar felsőoktatási intézményben.
A program célja ugyanakkor nem az ösztöndíjasok magyarországi letelepedése: mint ahogyan azt a HÖOK az Eduline-hoz is eljuttatott közleményében kiemelte, a hallgatóktól elvárt, hogy tanulmányaik befejezése után hazatérjenek, és az itt megszerzett tudást saját országukban hasznosítsák.
A statisztikák alapján messze nem egyetlen térségből érkeznek Magyarországra a hallgatók. A 2025/2026-os őszi félévben a tíz legtöbb Stipendium Hungaricum-ösztöndíjast adó ország sorrendje az alábbiak szerint alakult:
Ám ez nem a teljes kép, hiszen számos további országból is érkezett több száz hallgató:
Irakból 219, Iránból 185, Dél-Koreából pedig 169 ösztöndíjas tanult itt.
A lista másik végén olyan országokat is lehet találni, ahonnan mindössze egy-két külföldi diák érkezett hazánkba a program keretein belül – Kuvaitból, a Marshall-szigetekről és Zimbabwéből például egy-egy hallgató szerepel a TKA statisztikájában, míg Bahreinből, Bruneiből és Makaóból ketten-ketten érkeztek. De olyan, Magyarországtól több ezer kilométerre fekvő államok is megjelennek az adatok között, mint Belize, Saint Lucia, a Seychelle-szigetek, vagy éppenséggel a Zöld-foki Köztársaság.
A HÖOK a Magyarországon töltött idő alatt a Stipendium Hungaricum Mentor Networkön keresztül segíti a hallgatókat abban, hogy megismerjék az országot és a magyar kultúrát, tájékozódni tudjanak az egyetemi életben, továbbá könnyebben beilleszkedjenek az itteni közösségekbe.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
