Nyelviskolák egyesülete: félő, hogy lesznek olyan egyetemek, amelyek nem kérnek majd nyelvtudást

Enyhítené a felsőoktatás nyelvvizsga-követelményeit a kormány.

  • Eduline

Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást

„Furcsállom a döntést. Egyrészt azért, mert a magyarországi nyelvvizsgák igenis jól mérik az idegen nyelvi készségeket – és ez nemcsak az én véleményem. A nyelvvizsgák a Közös Európai Referenciakeret szemléletéhez igazodnak, széles körű szakmai konszenzuson alapulnak” – mondta a felsőoktatás nyelvvizsga-követelményeinek enyhítéséről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Telexnek.

Ahogy arról szerdán beszámoltunk, egy szerdán megjelent törvénymódosítási javaslat szerint a diplomaszerzésnek ezentúl nem lenne központi feltétele a nyelvvizsga/nyelvvizsgák megszerzése, az egyetemek, főiskolák maguk dönthetnek arról, pontosan milyen nyelvi feltételeket szabnak. Ugyanakkor a nyelvi kompetenciák megszerzését biztosítaniuk kell. Az indoklás szerint a nyelvvizsga önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak.

Légrádi Tamás szerint elvileg helyes lehet egy ilyen döntést az egyetemek kezébe adni, de félő, hogy lesznek olyan intézmények, amelyek a jelentkezők számának növelése érdekében nem kérnek majd nyelvtudást.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.