Nyelviskolák egyesülete: félő, hogy lesznek olyan egyetemek, amelyek nem kérnek majd nyelvtudást

Enyhítené a felsőoktatás nyelvvizsga-követelményeit a kormány.

  • Eduline

Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást

„Furcsállom a döntést. Egyrészt azért, mert a magyarországi nyelvvizsgák igenis jól mérik az idegen nyelvi készségeket – és ez nemcsak az én véleményem. A nyelvvizsgák a Közös Európai Referenciakeret szemléletéhez igazodnak, széles körű szakmai konszenzuson alapulnak” – mondta a felsőoktatás nyelvvizsga-követelményeinek enyhítéséről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Telexnek.

Ahogy arról szerdán beszámoltunk, egy szerdán megjelent törvénymódosítási javaslat szerint a diplomaszerzésnek ezentúl nem lenne központi feltétele a nyelvvizsga/nyelvvizsgák megszerzése, az egyetemek, főiskolák maguk dönthetnek arról, pontosan milyen nyelvi feltételeket szabnak. Ugyanakkor a nyelvi kompetenciák megszerzését biztosítaniuk kell. Az indoklás szerint a nyelvvizsga önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak.

Légrádi Tamás szerint elvileg helyes lehet egy ilyen döntést az egyetemek kezébe adni, de félő, hogy lesznek olyan intézmények, amelyek a jelentkezők számának növelése érdekében nem kérnek majd nyelvtudást.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.