Nyelviskolák egyesülete: félő, hogy lesznek olyan egyetemek, amelyek nem kérnek majd nyelvtudást

Enyhítené a felsőoktatás nyelvvizsga-követelményeit a kormány.

  • Eduline

Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást

„Furcsállom a döntést. Egyrészt azért, mert a magyarországi nyelvvizsgák igenis jól mérik az idegen nyelvi készségeket – és ez nemcsak az én véleményem. A nyelvvizsgák a Közös Európai Referenciakeret szemléletéhez igazodnak, széles körű szakmai konszenzuson alapulnak” – mondta a felsőoktatás nyelvvizsga-követelményeinek enyhítéséről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Telexnek.

Ahogy arról szerdán beszámoltunk, egy szerdán megjelent törvénymódosítási javaslat szerint a diplomaszerzésnek ezentúl nem lenne központi feltétele a nyelvvizsga/nyelvvizsgák megszerzése, az egyetemek, főiskolák maguk dönthetnek arról, pontosan milyen nyelvi feltételeket szabnak. Ugyanakkor a nyelvi kompetenciák megszerzését biztosítaniuk kell. Az indoklás szerint a nyelvvizsga önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak.

Légrádi Tamás szerint elvileg helyes lehet egy ilyen döntést az egyetemek kezébe adni, de félő, hogy lesznek olyan intézmények, amelyek a jelentkezők számának növelése érdekében nem kérnek majd nyelvtudást.

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.